Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

személy vonatkozásában idézte elő az igazságtalan ítélet meghozatalának veszélyét, lehetőségét. Ennélfogva tehát nem a valótlan tényállítás alapján indítható vagy indult eljárások száma, hanem a hamisan vádolt személyek száma határozza meg, hogy a hamis vád hány rendbeli bűntettnek minősül. A terhelt az irányadó tényállás szerint két személyt vádolt hamisan bűncselekmény elkövetésével; éspedig a járásbírót, a Btk 250. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti vesztegetéssel, V. K.-t pedig a Btk 253. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vesztegetéssel. Ezért a terhelt cselekménye nem egy rendbeli, hanem — amint a járásbíróság is helyesen megállapította — két rendbeli hamis vád bűntettét valósítja meg. Ennélfogva az a Btk 12. §-ának (1) bekezdése alapján bűnhalmazat. Törvényt sértett tehát a megyei bíróság, amikor a terhelt cselekményét egy rendbeli hamis vád bűntettének minősítette. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, a megtámadott határozat vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és a terhelt cselekményét 2 rb. hamis vád bűntettének minősítette. (B. törv. I. 1032/1980. sz.) (389/1981.) 8442. I. A testi sértés bűncselekményébe az azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal elkövetett tettleges becsületsértés beolvad, így bűnhalmazat megállapításának nincs helye. II. Testi sértés elkövetése esetén a súlyosabb eredményért való felelősség megállapítása szempontjából az elkövetőnek nem azt kell előre látnia, hogy ténylegesen milyen sérülések jönnek létre, hanem annak a lehetősége is elegendő, hogy a sérülések esetleg maradandó fogyatékossággal gyógyulnak. A járásbíróság a vádlott bűnösségét maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettében és becsületsértés vétségében állapította meg. A megállapított tényállás lényege a következő. A garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak miatt korábban szabadságvesztésre elítélt vádlott a vádbeli napon bement az italboltba s itt ittassága miatt kötekedett több személlyel is. A vádlott és a sértett között is nézeteltérés támadt, és ennek során a vádlott minden szó nélkül nagy erővel ököllel megütötte a sértettet úgy, hogy a sértett jobb lábával a lépcsőfokra esett rá. Ennek következtében a sértett jobb lábszárán kettő, ún. spirális törés keletkezett. A sérülés gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógytartam 8—12 hónapra tehető. E törés következtében a sértett jobb lábszárcsontján olyan anatómiai elváltozások keletkeztek, amelyek folytán a térdízületek nem álltak vissza az eredeti állapotba, s ezért a sértettnél mozgáskorlátozottság következett be. A sértett ezután feltápászkodott a földről és leült egy közeli asztalhoz. Ekkor a vádlott ismét odalépett a sértetthez és a sértettet megpofozta. A sértett a történtek miatt feljelentést tett a vádlott ellen. A járásbíróság a tényállást a megfelelő körben felvett bizonyítás eredményeként állapította meg, és a bizonyítékokat kellően értékelte, indokolási kötelezettségének eleget tett, eljárási szabályt nem sértett. Az így megállapítot tényállás megalapozott, s ezért irányadó volt az ügy felülbírálata során is. I. A bűncselekmény jogi minősítését a megyei bíróság részben tévesnek találta. 45