Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A járásbíróság az I. r. terheltet társtettesi minőségben elkövetett köz­lekedés biztonsága elleni bűntett és társtettesi minőségben elkövetett ron­gálás vétsége miatt — mint többszörös visszaesőt — halmazati büntetésül 8 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésül a közügyektől 3 évi eltil­tásra ítélte. Az ugyanezen bűncselekményekért felelősségre vont II. r. terhelt vonat­kozásában az ítélet fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelke­dett. A megállapított tényállás lényege a következő. Az I. r. terhelt társával együtt a hajnali órákban a főútvonalon az út szélén elhelyezett — a járművezetés elősegítését szolgáló és az út széles­ségét is jelző — műanyag oszlopok közül 17 darabot megrongált, illetve el­távolított. Ezáltal a KPM Közúti Igazgatóság sértettnek 2550 forint kára keletkezett. A terheltek ezenkívül 2 db km jelző táblát is elfordítottak, ezek állaga azonban nem károsodott. A megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét az I. r. terheltre nézve annyiban változtatta meg, hogy a társtettesi minőségben elkövetett rongá­lás vétségében a bűnösség megállapítását mellőzte, egyebekben az ítéletet helyben hagyta azzal, hogy a kiszabott büntetés nem halmazati büntetés. A megyei bíróság mint másodfokú bíróság határozata ellen a rongálás vétségével kapcsolatos rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság a közlekedés biztonsága elleni bűntettel bűnhal­mazatban a rongálás vétségének megállapítását azért mellőzte, mert állás­pontja szerint a Btk 184. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bűntett több, különböző elkövetési magatartással valósítható meg, így többek között az útvonal tartozékának a megrongálásával. Ennek az elkövetési magatar­tásnak természetes velejárója az idegen vagyontárgy megrongálása, a ron­gálás pedig az adott esetben szükségképpen kár okozásával is járt. A tör­vény a rongálásnak a terheltek által megvalósított formáját azért emeli ki a vagyon elleni bűncselekmények köréből, mert a rongálás tárgya az útvonal tartozéka, következménye pedig a közlekedés biztonságának ve­szélyeztetése. A közlekedés biztonsága elleni bűntett tényállása a rongá­lást tehát magában foglalja, ezért a terhelt magatartása nem valósít meg több bűncselekményt, hanem csak a közlekedés biztonsága elleni bűntettet. Ezzel ellentétben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő. A Btk 184. §-ában meghatározott közlekedés biztonsága elleni bűncse­lekmény egyik megvalósulási formája — a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megrongálása — megnevezésé­nél és tartalmánál fogva a Btk 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rongálással kétségtelenül azonos tényállási elemeket tartalmaz. Mégis a 184. § (1)—(4) bekezdése és a 324. § (1)—(6) bekezdése valamennyi rendel­kezésének egybevetéséből arra a következtetésre kell jutni, hogy a bűncse­lekményi egység, illetőleg többség kérdésének helyes megoldására az idé­zett álláspont nem alkalmas. Nincs alap olyan következtetésre, hogy a törvényhozó a rongálás bűn­cselekményét — a rongálás tényelemeinek megvalósulása esetén is — a Btk 184. §-ának szabályozásán belül értékelte volna. Erre utal az, hogy a ron­gálás módjától és mértékétől, az okozott kár nagyságától függetlenül a bűn­cselekmény megvalósulását a közlekedés biztonságának kisebb vagy na­gyobb veszélyeztetése arányában rendeli enyhébben vagy súlyosabban bün­40

Next

/
Oldalképek
Tartalom