Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

meg, hogy műszakilag kifogásolható és elhatározta, hogy a munkabér egy részét visszaköveteli. Felkereste a terheltet és panaszának ismertetésével egyidejűleg kérte, hogy legyen segítségére ügyének „rugalmas" elintézésében. A terhelt az ügy intézésére vállalkozott. Ezt követően gyanúsítottként beidézte szolgálati helyére a kisiparost és közölte vele, hogy a magánvádló panaszt tett ellene, javasolta, hogy keresse fel az autó tulajdonosát, egyezzen meg vele, fizesse vissza a munkabér egy részét és — ez esetben — a feljelentéstől eltekint. Közölte, hogy utasításának végrehajtását ellenőrizni fogja. Ézek után a kisiparos a megrendelőhöz ment, aki a munkabér visszafizetését igényelte azzal a figyelmeztetéssel, hogy ellenkező esetben csalás miatt ellene feljelentést fog tenni. A kisiparos felajánlotta, hogy 5000 forintot visszafizet. Az erről szóló nyilatkozatot a terhelt készítette el. Az első fokú bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta. A terhelt terhére, a cselekmény téves jogi minősítése miatt emelt törvényességi óvásban kifejtettek szerint a terhelt azzal a cselekményével, hogy rendőrségi gyanúsított-idézést küldött a kisiparosnak, amelyet mint hivatalos személy készített és feladóként a városi és járási rendőrkapitányság közbiztonsági osztályát jelölte meg, majd körbélyegzővel látta el: megvalósította a Btk 275. §-ának a) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét, mely az eljárt bíróságok által megállapított és a Btk 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettével bűnhalmazatban állapítandó meg. A Btk 12. §-ának (1) bekezdése értelmében bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A törvény e rendelkezésének szem előtt tartásával vizsgálta az Elnökségi Tanács, hogy az adott esetben helye van-e bűnhalmazat megállapításának. A Btk 225. §-ában írt hivatali visszaélés bűntettét és a Btk 275. §-a szerinti hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét egyaránt csak hivatalos személy valósíthatja meg. Mindkét bűncselekmény speciális alanya tehát hivatalos személy. Ugyanakkor a Btk 275. §-ának törvényi tényállása kifejezetten tartalmazza, hogy a hivatalos személy a közokirat-hamisítást hatáskörével visszaélve valósítja meg. Ez a cselekmény tehát egyben a hivatali helyzettel történő visszaélés is. A Btk 225. §-a általános tényállást tartalmaz, amely szerint hivatali viszszaélés bűntette miatt büntetendő, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél. A Btk 275. §ában írtak szerinti „hivatali hatáskörével visszaélve" kitétel ezzel nem azonosítható, ez utóbbi visszaélés ugyanis szorosan a közokirat-hamisításhoz kapcsolódik. E bűncselekmény esetén a hivatalos személy minden esetben a hivatali hatásköréből folyó lehetőség felhasználásával készít hamis közokiratot. A törvénynek ez a rendelkezése tehát arra vonatkozik, hogy a visszaélés kizárólag a hamis közokirat elkészítése érdekében történik. A Btk 275. §-a tehát nem foglalja magában az elkövető esetleges egyéb hivatali visszaéléseit még akkor sem, ha azok a közokirat-hamisítással egyébként összefüggésben állnak. Ebből is következik: ha a hivatalos személy a közokirat-hamisításon túlmenően — akár ugyanazon sértett sérelmére — további olyan magatartást tanúsít, mely bűncselekmény tényállását kimeríti, a hivatalos személyként 33