Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

II. A hűtlen kezelés tettese (társtettese) csak az lehet, akire a vagyonkezelői megbízatás kiterjed; bűnrészes azonban kívülálló személy is lehet. A járásbíróság az L r. terheltet kisebb értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétsége, valamint jármű önkényes elvételének vétsége miatt halmazati büntetésül — végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett — 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte; a III. r. terhelt bűnösségét felbujtóként, kisebb értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétségében állapította meg s ezért őt 40 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 100 forintban állapította meg; ugyanakkor a bíróság a II. r. terheltet a folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette, egyben megállapította, hogy a terhelt elkövette a jármű önkényes elvétele, valamint a sikkasztás szabálysértését és ezért 2500 forint pénzbírsággal sújtotta. A megállapított tényállás lényege a következő. Az I. r. és a II. r. terheltek a vállalat alkalmazásában mint gépkocsivezetők dolgoztak és ennek során a helyi nagyközségi tanács homokbányájából tehergépkocsival homokot szállítottak. A III. r. terhelt felhívására az I. r. terhelt 1979-ben mintegy 60 esetben összesen 180 köbméter homokot szállított a III. r. terhelt telkére. Az eltulajdonított homok értéke 3600 forint volt, a gépkocsi jogtalan igénybevételével pedig 6357 forint kár keletkezett. A II. r. terhelt a rábízott homokszállítmányból több alkalommal, jogellenesen összesen 15 köbmétert tulajdonított el, amelyet jogtalanul különböző személyek részére értékesített. Az eltulajdonított homok értéke 300 forintot tett ki, a tehergépkocsi jogellenes használatával pedig összesen 872 forint kárt okozott. A jogerős ítélet ellen a terheltek eselekményének a jogi minősítése, illetőleg a bűnösség részben téves megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos. 1. A járásbíróság helytelenül minősítette az I. r. terheltnek a gépjármű jogtalan igénybevételével kapcsolatos cselekményét a Btk 327. §-ának (1) bekezdésébe ütköző jármű önkényes elvétele vétségének. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának időközben meghozott 95. számú állásfoglalása szerint: aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg. A jármű önkényes elvételének azokban az eseteiben viszont, amikor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja, maga a használat a bűncselekmény véghezviteli magatartása. Az utóbbi esetben a használat nem a vagyonkezelési megbízáson alapul. Olyankor ellenben — mint jelen esetben is —, amikor a gépkocsivezető a kezelésére bízott gépjárművet a reá vonatkozó rendelkezések megszegésével magáncélra veszi igénybe, ez a vagyonkezelési megbízatással járó kötelesség olyan szándékos megszegése, amely a megbízó érdekkörében vagyoni hátrányt eredményezhet. Ebből következően a szóban levő vállalati szállítóeszköznek jogosulatlanul magáncélra használata nem a jármű önkényes elvételének vétségét, hanem a hűtlen kezelést valósítja meg. Az I. r. terheltnek az egységes akaratelhatározásból fakadó és azonos sértett sérelmére, rövidebb időközökben végrehajtott részcselekményekkel öszszesen 6357 forint vagyoni hátrányt okozó bűnös tevékenysége tehát — a 30