Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban Btk) rendelkezései a szabadságvesztésnek fegyelmező zászlóaljban és katonai fogdában történő végrehajtásáról eltérnek az 1961. évi V. törvényben foglaltaktól. A Btk 127. §-a szerint a sorkatonára a törvényben írt keretek között kiszabott szabadságvesztést fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában kell végrehajtani, ha az elítélt a szolgálatban megtartható és az általános szabályok szerint a szabadságvesztés börtönben vagy fogházban kerülne végrehajtásra. A korábbitól eltérő szabályozásra figyelemmel a bírósági gyakorlat a szolgálatban megtartás feltételeinek megállapíthatósága körében irányításra szorul. A katonai büntetés végrehajtási intézet a büntetés célját katonai szolgálati viszonyok között szabadságelvonással, katonai kiképzéssel és katonai jellegű munkáltatással szolgálja. Megmarad tehát az intézet katonai jellege, a nevelés eszközei azonban igen hasonlók — az alkalmazott fokozatnak megfelelően — a börtönben, illetve fogházban végrehajtásra kerülő szabadságvesztéshez. Ennek következtében a katonai büntetésvégrehajtási intézet az elítélt sorkatonák szélesebb körével szemben alkalmas a szabadságvesztésnek — a büntetési célt kellően szolgáló — végrehajtására, ugyanakkor adottságainál fogva nem minden bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés kerülhet itt végrehajtásra. A Btk 127. §-ában írt „szolgálatban megtartható" fogalom tartalmi elemeinek helyes meghatározása és alkalmazása vezet a törvény célkitűzéseinek érvényesüléséhez. 1. Nem tartható meg a szolgálatban a sorkatona, ha az általa elkövetett bűncselekmény jellegénél fogva különösen veszélyes a társadalomra, és a tárgyi súlya is jelentős. Ilyennek kell tekinteni különösen: az állam elleni bűncselekmények (Btk X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (Btk XI. fejezet), az emberölés (Btk 166—167. §), a terrorcselekmény (Btk 261. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk 262. §) és halállal is büntethető katonai bűncselekmények elkövetőit. Az egyéb bűncselekményt elkövető sorkatona általában megtartható a szolgálatban, így helye lehet a kiszabott szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában történő végrehajtása elrendelésének. 2. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a sorkatona elkövető életvezetése és a katonai szolgálat alatti magatartása, valamint a katonai életviszonyokba való beilleszkedése összességében — az elkövetett bűncselekményre is figyelemmel — lehetővé teszik-e a szolgálatban való meghagyását. Fokozott jelentőségű itt a bűnismétlés kérdése. Nyilvánvaló, hogy a különös és a többszörös visszaesés esetén, ha az elkövetett cselekmény tárgyi súlya jelentős, a sorkatona nem tartható meg szolgálatban. 3. Alapvető katonai érdek, hogy az erre testileg és szellemileg alkalmas állampolgárok teljesítsék a sorkatonai szolgálati kötelezettségüket és az alól csak kivételesen mentesüljenek bűncselekmény elkövetése miatt. A szolgálatban meghagyás feltételei között tehát jelentősége van a hátralevő szolgálati időnek és a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamának is, amelyeket egymással összefüggésben kell értékelni. Jelentősége van tehát annak, hogy előzetes letartóztatás esetén a bűncselekmény elkövetéséig, szabadlábon védekezés esetén pedig a cselekmény elbírálásáig a sorkatona elkövető mennyiben teljesítette már a katonai szol262