Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

ténő végrehajtására vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezést sem. mivel annak törvényi előfeltételei fennállanak. A Legfelsőbb Bíróság megállapította azonban, hogy a katonai bíróság tévedett akkor, amikor a vádlottat előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Téves a katonai bíróságnak az álláspontja, mely szerint ezt az intézkedést az tette indokolttá, hogy a vádlottat fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A Btk 136. §-a a szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása esetén lehetőséget ad az előzetes bírósági mentesítés kimondására. A törvényhely helyes értelmezése tárgyában a Legfelsőbb Bíróság a Katonai Kollégiuma által hozott 9. számú állásfoglalásban foglaltak szerint ennek a rendelkezésnek az alkalmazása elsősorban katonai vagy egyéb, de a katonai szolgálattal összefüggő bűncselekményt elkövető személy esetében indokolt, ha egyébként erre érdemesnek mutatkozik. Az adott esetben a vádlottnak csupán az egyik cselekménye katonai bűncselekmény, a tégla eltulajdonításával kapcssolatos magatartása nem ilyen jellegű, s az a katonai életviszonyokkal kapcsolatban nem áll. Ilyen esetekben pedig — miként arra a hivatkozott állásfoglalás rámutat — fokozottan kell vizsgálni az elkövető érdemességét. Nem indokolt az előzetes mentesítés kimondása a Btk 136. §-ára hivatkozással, a szabadságvesztés sajátos katonai végrehajtási módjának alkalmazása folytán olyan esetben, amikor annak hiányában a mentesítésre egyébként nem kerülhetne sor. A vádlottal szemben korábban alkalmazott nevelő jellegű próbára bocsátás nem érte el a várt visszatartó hatást, mivel annak próbaideje alatt katonai bűntettet követett el. Ezenkívül a vádlott a sorkatonai szolgálatát is fegyelmezetlenül teljesítette, ezért elöljárója több esetben is fegyelmi fenyítésben részesítette. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel úgy találta, hogy a vádlott esetében a Btk 104. §-ának (1) bekezdésében foglalt érdemesség nem állapítható meg, ezért annak ellenére, hogy a kiszabott szabadságvesztést fegyelmező zászlóaljban rendelte végrehajtani, a katonai bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott előzetes mentesítésének kimondását mellőzte. (Legf. Bír. Katf. I. 8/1982.) (227/1982.) 8784. I. Többszöri elítélés esetén abból a szempontból, hogy a hozzájuk fűződő hátrányok alól az elítélt a törvény erejénél fogva mentesült, vagy bírósági mentesítésnek lehet helye, az egyes ítéleteket külön-külön kell vizsgálni akkor is, ha az azokban szereplő büntetéseket összbüntetésbe foglalták. II. A Btk hatályba lépése előtt hozott ítéletek tekintetében a mentesítésnél a Btk rendelkezései alapján kell megállapítani a visszaesést. (3 1980.) Részletesen: Btk 102. §-nál. 8785. I. A többszörösen elítélt esetében mindenkor az egyes ítéletekben eredetileg kiszabott büntetések — nem pedig az összbüntetés — neme és tartama alapján kell állást foglalni a törvényi mentesítés beállta, illetőleg a bírósági mentesítésben részesítés kérdésében. (276/1980.) Részletesen: Btk 102. 8-nál. 251