Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. (B. törv. II. 970/ 1979.) (46/1980.) 8758. í. A többszörös visszaeső által szabálysértési értékre elkövetett cselekmény esetén a büntetés kiszabása során a Btk 98. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásának van helye, ha a) a'z elkövető nem különös visszaeső, de a cselekményt egyéb körülmény minősíti vétséggé; b) a különös visszaesésen túlmenő egyéb minősítő körülmény is fennáll. II. Többszörös visszaeső esetében a Btk 87. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása kizárt. A járásbíróság a terheltet jogerős ítéletével 2 rb. lopás vétsége miatt — mint többszörös visszaesőt — halmazati büntetésül 4 hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő. 1. A járásbíróság a terheltet erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete miatt 2 évi szabadságvesztésre ítélte. Büntetéséből 1976. november 10-én feltételes szabadságra bocsátották, amely 1977. május 10-én telt le. 2. A járásbíróság 1977. szeptember 22-én jogerőre emelkedett ítéletével szemérem elleni erőszak bűntettének kísérlete miatt 1 évi szabadságvesztésre, valamint 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, s mivel a cselekményt 1977. február 27-én, tehát az 1. alatti feltételes szabadság alatt követte el, a feltételes szabadságot is megszüntette. 3. A járásbíróság összbüntetésbe foglalta az 1. és 2. alatti ítéletekkel kiszabott szabadságvesztéseket és a terheltet 2 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte; ezt az összbüntetést 1979. május 13-án töltötte ki. A terhelt 1979. november 8. napjától a MÁV alkalmazásában dolgozott és a közösen használt öltözőben egyik munkatársától 1979. november 16-án 500 forintot, másik munkatársa táskájából pedig a közös munkahelyen 1979. december 30-án 120 forintot tulajdonított el. A büntető eljárás megindítása után a terhelt a sértettek kárát megtérítette. A járásbíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezése ellen a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság a helyesen megállapított tényállás alapján a törvénynek megfelelően minősítette a terhelt cselekményét 2 rb., a Btk 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés h) pontja szerint minősülő lopás vétségének. A terhelt ugyanis a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekményeit a közös öltözőben, illetőleg a közös munkahelyen valósította meg. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának a törvény helyes értelmét tükröző 92. számú állásfoglalása szerint járt el a járásbíróság, amikor a terhelt esetében a többszörös visszaesésre vonatkozóan a Btk 98. §-ában foglalt rendelkezéseket alkalmazta. Az említett iránymutatás értelmében ha különös visszaeső a szabálysértési értékre nézve követi el a vagyon elleni cselekményt, a Btk 97. §-ában a különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések abban az esetben sem alkalmazhatók, ha a cselekményt nem csupán a különös visszaesés, hanem egyéb minősítő körülmény is kiemeli a szabálysértés köréből és vagyon elleni vétséggé minősíti. A különös visszaesésen felül észlelt más mi221