Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)
8741. BK 96. sz.: Ha valamennyi alapítélet szerint a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, az összbüntetés végrehajtási fokozataként a fiatalkorúak börtöne csak az ún. quasi halmazat esetén állapítható meg akkor, ha az összbüntetés mértéke a két, illetőleg az egy évet eléri s a szigorúbb fokozat egyéb törvényi feltételei is megvalósultak. Részletesen: Btk 100—111. §-nál. 8742. BKT 6/1979. sz.: Szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróságnak a határozat rendelkező részében kell megállapítania, hogy a büntetést mely fokozatban kell végrehajtani. A feltételes szabadság kérdésében a bíróságnak akkor kell rendelkeznie, ha a terhelt a Btk 47. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott okból feltételes szabadságra nem bocsátható. Részletesen: Btk 40—46. §-nál. 8743. Az összbüntetésként két évet meghaladó tartamban kiszabott szabadságvesztés akkor sem hajtható végre fegyelmező zászlóaljban, ha a ténylegesen letöltendő szabadságvesztés mértéke a két évet nem haladja meg. (133/1981.) Részletesen: Btk 127. §-nál. 8744. Kijavító végzéssel az összbüntetésnek törvénysértéssel meghatározott mértéke nem helyesbíthető. (234/1982.) Részletesen: Be 116. §-nál. A különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések 97. § 8745. 14. sz. irányelv: a bűnismétlés értékeléséről. A Legfelsőbb Bíróságnak a büntető eljárásban ismételten felelősségre vontak megítéléséről szóló 6. számú Irányelve jól szolgálta a visszaesők elleni küzdelem differenciálttá tételét és jelentősen segítette a törvény rendelkezéseinek egységes értelmezését, valamint a büntetéskiszabási gyakorlatban korábban tapasztalt ingadozások megszüntetését. A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 14/1973. sz. NET határozat újólag felhívta a figyelmet a konok bűnözőkkel, valamint az ismételten azonos vagy hasonló jellegű bűncselekményt elkövetőkkel szembeni erőteljes fellépés szükségességére. Az 1978. évi IV. törvénynek (Btk) a viszszaesés megállapítására és jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezései az ismételt bűnelkövetés elleni küzdelem célját szolgálják. A visszaesés törvényi szabályozása azon a jogpolitikai meggondoláson alapszik, hogy a társadalom védelme érdekében általában súlyosabban kell megbüntetni az ismételten bűncselekményt elkövetőt, mint azt, aki első ízben kerül a törvénnyel összeütközésbe. Az ismételt bűnelkövetőkkel szemben alkalmazandó jogkövetkezmények meghatározásánál kiemelkedő súlya van a büntetés kiszabásának. Mindezekre figyelemmel szükségessé vált, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 47. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a bűnismétlés értékelésével kapcsolatban irányelvben adjon iránymutatást. 207