Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A felmentést célzó fellebbezés ezért nem alapos. A büntetés nemének és mértékének meghatározása során az első fokú bíróság tévesen rótta a vádlott terhére azt, hogy a cselekményt hozzátartozó sérelmére követte el. Nem kétséges, hogy ezek a tényezők általában súlyosító körülmények, de nem minden esetben. A vádlott a sértett támadása által kiváltott súlyos fokú indulat és félelem hatására cselekedett. Abban, hogy a bűncselekményt elkövette, a sértett jelentős szerepet játszott, e nélkül a bűncselekmény elkövetésére nem került volna sor. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vádlott az őt és a családját már több ízben is bántalmazó veje ellen a lánya védelmében lépett fel. Másrészt a 64 éves, büntetlen előéletű vádlott a sértett támadása által kiváltott félelem és ijedtség hatására jogos védelmi helyzetben követtte el a bűncselekményt. Az elhárítás szükséges mértékének felismerésében súlyos fokban korlátozott volt. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a sértett az adott eseten túlmenően is hosszabb ideje súlyosan kifogásolható módon viselkedett. Ezeknek az enyhítő körülményeknek a megfelelő súlyú értékelésével a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a büntetés célja a törvényi büntetési tétel alsó határa alatt maradó főbüntetéssel is elérhető, a büntetési tétel alsó határának megfelelő tartamú szabadságvesztés az adott esetben túl szigorú büntetés lenne. A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a szabadságvesztés mértékét — a Btk 87. §-a (2) bekezdésének b) pontja alkalmazásával 4 évi szabadságvesztésre leszállította. (Legf. Bír. Bf. III. 1008/1981. sz.) (446/1982.) 8670. 14. sz. irányelv: A bűnismétlés értékeléséről. Részletesen: Btk 97. §-nál. 8671. 15. sz. irányelv: Az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről. Részletesen: Btk 166. § (1) bekezdésnél. 8672. BK 27. sz.: Törvényességi óvás elbírálása során törvénysértően eltúlzott büntetésnek az tekinthető, amelynek mértéke nyilvánvalóan kirívó aránytalanságot mutat, s amely így a törvény szembeszökő, egyben elvi sérelmét valósítja meg. Törvénysértő tehát az a bírói határozat, amelyben a kiszabott büntetés mértéke kirívóan súlyos vagy kirívóan enyhe. 8673. BK 36. sz.: Változatlanul helyes ítélkezési gyakorlat, amely szerint a másodfokú bíróság — feltéve, hogy a tényállás kiegészítésére, illetve helyesbítésére nem kerül sor — tartózkodik az első fokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési keretek között kiszabott büntetés jelentéktelen mérvű megváltoztatásától. 8674. Törvénysértő a pénzbüntetés napi tételei számának olyan mértékben való megállapítása, amely nincs arányban az elbírált bűncselekmény súlyával. (69/1980.) Részletesen: Btk 51—52. §-nál. 8675. Újszülött megölése esetén az elkövető javára jelentkező nyomatékos bűnösségi körülmények sem feltétlenül eredményezik az enyhítő 177