Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

kényes lakó- és munkahely változásainak meghiúsítására [Btk 82. § (3) bek.]. A pártfogó felügyelet elrendelése folytán ugyanis a pártfogolt — egyebek között — köteles munkaviszonyba állni vagy egyéb kereső foglalkozást folytatni; a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a hivatalos pártfogónak előzetesen bejelenteni; a hivatásos és a társadalmi pártfogónak a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni [1979. évi 11. sz. tvr. 96. § b)—d) pont]. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság végzése a próbaidő tartamát megállapító részében, valamint a terhelttel szemben a pártfogó felügyelet el nem rendelése miatt törvénysértő, ezért az említett határozatnak a próbaidő tartamát meghatározó rendelkezését hatályon kívül helyezte, annak tartamát 2 évben állapította meg és elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét. (B. törv. II. 730 1980. sz.) (172 1981.) 8615. A büntetlen előéletű, vagyontalan rokkantnyugdíjas terhelt által kisebb értékre elkövetett lopás esetén nem pénzbüntetés, hanem próbára bocsátás alkalmazása indokolt a Btk 37. §-ában írt cél elérésére. A járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott jogerős végzésével a terheltet lopás vétsége miatt 30 napi tétel pénzbüntetéssel sújtotta, az egy napi tétel összegét 50 forintban állapította meg. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt a vádbeli napon bement a sértett udvarába és az ottani húsfüstölőből egy 650 forint értékű sonkát eltulajdonított. A lopott sonkát másnap lefoglalták, s a sértett kára ezzel megtérült. A büntetlen előéletű terhelt egyedül élő, vagyontalan, nőtlen, aki bal kezének bénulása miatt rokkantnyugdíjas, nyugdíjának havi összege 1022 forint. A járásbíróság végzésének a büntetés kiszabó rendelkezése ellen a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos. A Btk-nak a büntetések és intézkedések differenciáltabb rendszerére tekintettel a járásbíróságnak — tárgyaláson — azt kellett volna vizsgálnia, hogy az adott esetben a Btk 37. §-ának meghatározott célokat nem büntetés kiszabásával, hanem a Btk 70. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések egyikével, a Btk 72. §-a szerinti intézkedéssel, a próbára bocsátással is el lehet-e érni. A próbára bocsátás joghátránnyal való fenyegetéssel, illetve a hozzá kapcsolódó, azt kiegészítő egyéb intézkedéssel szolgálja a társadalom védelmét. Annak eldöntésénél, hogy a bíróság az adott esetben büntetést szabjon-e ki, avagy az enyhébb jogkövetkezményekkel járó próbára bocsátást alkalmazza-e. több lényeges körülményt kell vizsgálnia. A Btk 72. §-ának (1) bekezdése értelmében a próbára bocsátásnak mérlegelést nem tűrő egyik feltétele, hogy az elkövető által megvalósított bűncselekmény büntetési tétele két évet nem haladja meg. Az adott esetben ez a feltétel fennállott, mivel a terhelt által megvalósított bűncselekmény — a Btk 316. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés f) pontja szerint minősülő lopás — egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A bűncselekmény társadalomra veszélyességének a mértékét jelentősen csökkenti, hogy a sértett kára megtérült. 134