Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

lekmény elkövetésének alkalomszerűsége nyilvánvaló. Ez utóbbi körülményt az időmúlással együtt nyomatékosan kell a terhelt javára értékelni. Az alanyi vonatkozásban jelentkező bűnösségi körülmények közül a terhelt büntetlen előéletének és rendezett, két kiskorú gyermekes családos állapotának van jelentősége. Személyiségét illetően még az is megállapítható, hogy fegyelmezett magatartású, munkáját kifogástalanul ellátó személy. A bűncselekmény elkövetésének indítéka, hogy az akkor még albérletben lakó és ekként terhes anyagi és lakáskörülmények között élő terheltnek — tevőleges magatartása kifejtése nélkül — váratlanul lehetősége nyílt az őt meg nem illető, de már birtokba vett pénzösszeg megtartására. A váratlan helyzetből adódó kísértésnek nem tudott ellenállni. Az eljárásban feltárt és fentiekben kiemelt bűnösségi körülmények kivétel nélkül a terhelt javára, összességükben pedig olyan nagy nyomatékkal jelentkeztek, hogy büntetés helyett intézkedés — próbára bocsátás — is megfelelően alkalmas volt a társadalom védelmének a szolgálatára. Nem szolgálhat a terhelt terhére az sem, hogy védekezésként a bűncselekmény elkövetésének tagadását választotta. A törvényben biztosított védekezési joga következtében a tagadásával csupán attól fosztotta meg magát, hogy javára a beismerést a bíróság értékelhesse. A választott védekezés ilyen formájából következett az, hogy a pénz visszafizetését önként nem vállalta. Az említett oknál fogva azonban ezt sem lehet a terhére értékelni. Kétségtelen, hogy beismerő vallomás megtétele esetén a terheltről alkotott, egyébként igen kedvező személyiségkép még kedvezőbb lehetett volna. Törvénysértő eredményre vezetne viszont az, ha az ítélkezési gyakorlat a próbára bocsátás intézkedés alkalmazását — a törvényi előfeltételek mellett — még további feltételhez (pl. a bűnösségnek és a bűncselekménynek a beismeréséhez) kötné. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a járásbíróságnak a próbára bocsátást alkalmazó végzése törvényes, ezért a törvényességi óvást a Be 291. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (B. törv. II. 927/1980. sz.) (132/ 1981.) 8614. í. A próbára bocsátás tartamát a bűncselekmény tárgyi súlyához, az elkövető személyiségéhez, valamint a feltárt bűnösségi körülményekhez igazodóan kell meghatározni. II. Próbára bocsátás alkalmazása során mindenkor vizsgálni kell, hogy a pártfogó felügyelet elrendelésének a feltételei fennállanak-e. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki tartás elmulasztásának vétségében s ezért 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt házasságából három gyermeke született, akik kiskorúak. Házasságát a bíróság felbontotta és a gyermekeket az anyánál helyezte el. Kötelezte egyben a terheltet 990 forint gyermektartásdíj havonta történő megfizetésére. A terhelt tartásdíjfizetési kötelezettségének 1979. év augusztusáig eleget tett, de ekkor állandó munkahelyét otthagyta, és bár rendszeresen vállalt alkalmi munkát, tartásdíjat nem fizetett. A terheltnek 1979. augusztus 1. napjától 1980. március 5. napjáig összesen 7920 forint gyermektartásdíjat kellett volna fizetnie. A terhelt 1980 januárjában helyezkedett el ismét állandó munkahelyen, ahol fizetéséből 2010 forint összegű tartásdíjat vontak le és küldtek el a 132