Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

A pénzmellékbüntetés 64—65. § 8602. BK 62. sz.: A megfelelő kereset, illetve jövedelem értelmezése a pénzmellékbüntetés alkalmazásánál. 8603. Haszonszerzési célzattal üzérkedést megvalósító és megfelelő vagyonnal rendelkező terhelttel szemben törvénysértő a pénzmellékbüntetés kiszabásának mellőzése. A járásbíróság a terheltet üzletszerűen és visszaesőként elkövetett üzérkedés bűntette miatt 4 hónapi szabadságvesztésre és 6000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, kötelezte 3645 forint elkobzás alá eső érték megfizetésére, továbbá elrendelte a terheltre korábban kiszabott — de végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett — 1 évi szabadságvesztés végrehajtását. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt — munkaviszonya mellett — rendszeresen foglalkozott sertéstenyésztéssel és évenként 30—40 állatot értékesített. Az állatneveléshez szükséges takarmányt (törkölyt) sörgyári dolgozóktól vásárolta mázsánként 70 forintos egységáron. Két év leforgása alatt a terhelt összesen 736 q takarmányt vett és ebből 121,5 q takarmányt 100 forintos egységáron tovább értékesített ugyancsak állatneveléssel foglalkozó személyeknek. A terhelt által eladott takarmány értéke 12 150 forint volt. A továbbeladásból a terheltnek 3645 forint haszna származott. Ezt a cselekményt a terhelt a korábbi — végrehajtásában felfüggesztett — szabadságvesztés próbaideje alatt követte el, mert a járásbíróság jelentős értékű árura elkövetett üzérkedés bűntette miatt 1 évi — a végrehajtás tekintetében 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre és pénzmellékbüntetésre ítélte. A megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményét üzérkedés bűntettének minősítette és ezért őt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte, a pénzmellékbüntetést mellőzte. A másodfokon eljárt megyei bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a terhelt a cselekményt — a korábbihoz hasonló módon — hosszabb időn át, üzletszerűen követte el, szándéka rendszeres haszonszerzésre irányult. A másodfokú bíróság ennek ellenére a pénzmellékbüntetést azért mellőzte, mert úgy találta, hogy a büntetés célja enélkül is elérhető. A megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítélete ellen a terhelt terhére, a pénzmellékbüntetés mellőzése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A Btk 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében: akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van, pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el. A másodfokon eljárt megyei bíróság is megállapította, hogy a cselekményt a terhelt üzletszerűen követte el, célja a rendszeres haszonszerzés volt. Felderített a terhelt jövedelmi és vagyoni helyzete is. A munkaviszonyából eredően a terhelt havi keresete 2850 forint, emellett 6654 m2 telekkel mint hasznot hajtó ingatlannal is rendelkezik; tulajdonosa 3 anyadisznónak és 15 süldőnek, valamint 2 személygépkocsinak; van továbbá 500 000 forint értékű lakóháza is. Ilyen vagyoni (jövedelmi) viszonyok mellett a terhelttel szemben a pénz123