Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

járművezetés vétsége miatt halmazati büntetésül 4 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetésként az autóbuszvezetéstől 1 évi és 6 hónapi eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását azonban 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt mint a Volán Vállalat autóbuszvezetője a vádbeli napon este a munkáját befejezte és az autóbuszt lezárta. Ezt követően nagyobb menynyiségű szeszes italt fogyasztott, majd 22 óra tájban az autóbuszt jogosulatlanul igénybe véve, azzal az egyik községbe a nőismerőséhez ment, az autóbuszt szeszes italtól közepes fokban befolyásolt állapotban vezette. A terhelt terhére a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésnek az egy járműfajtára korlátozó rendelkezése, valamint a terhelt javára a jármű önkényes elvétele vétségének törvénysértő megállapítása miatt emelt törvényességi óvás alapos. 1. A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 95. számú állásfoglalásában kifejtettek szerint, aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg. A jármű önkényes elvételének azokban az eseteiben viszont, amikor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja, maga a használat a bűncselekmény véghezvitel! magatartása. Ebben az esetben a használat nem a vagyonkezelési megbízáson alapul. Ellenben olyankor — mint a jelen esetben is — ha a gépkocsivezető a kezelésére bízott gépjárművet a reá vonatkozó rendelkezések megszegésével magáncélra veszi igénybe, ez a vagyonkezelési megbízatással járó kötelesség olyan szándékos megszegése, amely a megbízó érdekkörében — a Btk 319. §-ának (1) bekezdésében írt hűtlen kezelés megállapítására alkalmas — vagyoni hátrányt eredményezheti. Ebből következően az adott esetben a terhelt részéről az autóbusznak jogosulatlanul magáncélra használatával nem a Btk 327. §-a (1) bekezdésének II. tétele szerinti jármű önkényes elvételének vétsége, hanem hűtlen kezelés valósult meg. Minthogy azonban a terhelt az eljárás adatai szerint a hűtlen kezelés körébe tartozó tevékenységgel 1000 forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozott, így a Btké 28. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel nem bűncselekmény, hanem a módosított Sztv 105. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti szabálysértés valósult meg. 2. A terhelt a tényállásban írt tevékenységével súlyosan megszegte mind a közúti közlekedés szabályait, mind pedig a munkafegyelem alapvető normáit. Ezért őt a munkáltatója fegyelmi úton el is bocsátotta. A cselekmény tárgyi súlyát fokozza, hogy a terhelt nagy terjedelmű jármű vezetése előtt fogyasztott szeszes italt. Erre is tekintettel semmi nem indokolja a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésnek meghatározott fajtájú járműre korlátozását. Az ilyen módon alkalmazott mellékbüntetés nem felel meg az állandó bírói gyakorlatnak, mivel a terhelt közlekedési szabályszegése már olyan fokú, amely mindennemű közúti jármű vezetésétől való eltiltását indokolja. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletének a törvényességi óvással támadott rendelkezéseit — a törvénysértés megállapítása mellett — hatályon kívül helyezte és a terheltet a jármű önkényes elvételének vétsége miatt ellene emelt vád alól a Be 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja értel110