Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978. január - 1982. december (Budapest, 1984)

napon a személygépkocsijával a falu belterületén a jármű sebességét mintegy 66 km/óra sebességre csökkentette. Az e sebességhez tartozó 46 méter féktávolságot tompított világítás mellett kellően nem látta be. A terhelt mintegy 35 méterről észlelte, hogy az úttest jobb oldali szélétől 1,5—1,6 méterre előtte, vele azonos irányban egy személy halad kerékpárját tolva úgy, hogy a kerékpár az úttest széle felé esett. A terhelt fékezett, de a rövid távolság miatt járművét már nem tudta megállítani, és a közepes fokú. 2,14 ezrelék alkoholkoncentrációnak megfelelő italtól befolyásolt állapotban levő sértettet elütötte. A sértett 8 napon túl gyógyuló, jobb comb- és bal lábszártörést szenvedett, sérüléseinek tényleges gyógytartama 6 hónap. 30%-os munkaképesség-csökkenése kb. 2 évig fog fennállni. A megyei bíróság az első fokú ítéletét helyben hagyta. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása végett emelt törvényességi óvás nem alapos. A törvényességi óvásban kifejtettek szerint az eljárt bíróságok a sértett közrehatását túlértékelték, a terhelt gondatlanságának fokát pedig a valóságosnál kisebbnek fogták fel, és ez arra a törvénysértő megállapításra vezetett, hogy a terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása nem szükséges. A Legfelsőbb Bíróság ezt az érvelést nem tette magáévá. A sértett a KRESZ 54. §-ának (6) bekezdése és 21. §-ának (3) bekezdése előírásait megszegte és közepes fokú alkoholos állapotban közlekedett, közrehatása a baleset bekövetkezésében jelentős volt. A közrehatás objektív ténye szempontjából közömbös, hogy a terhelt a sértett ittasságát nem észlelhette és az is, hogy a kerékpár elöl ki volt világítva. A KRESZ 54. §-ának (6) bekezdése és az ahhoz kapcsolódó rendelkezések szerint a kerékpárt éppen azért kell elöl és hátul is megfelelő világítóberendezéssel és fényvisszaverő prizmával ellátni, hogy az a közlekedésben részt vevő más járművek számára az esti sötétségben észlelhető legyen. A sértett kerékpárján hátsó világítóberendezés és prizma nem volt, így a kerékpárosnak az út közepén haladását a mögötte közlekedő járművek vezetői — s így a terhelt — sem észlelhették. Alappal következtettek a bíróságok arra is, hogy a sértett figyelmetlen közlekedése és az, hogy a közlekedő gépjármű zajára, kürtjelzésére nem reagált, a közepes fokú ittasságának a következménye, és ekként ittasságának is szerepe van a közreható magatartásában. A Legfelsőbb Bíróság nem találta helytálló érvnek azt sem, hogy a baleset akkor is bekövetkezett volna, ha a sértett szabályosan az úttest szélén tolta volna a kerékpárt, és így a sértettnek az úttest közepén közlekedése sem számottevő közreható tényező. Nem zárható ki, hogy a járművek érintkezése, ütközése a törvényességi óvásban feltételezett helyzetben is bekövetkezett volna, kétséges azonban, hogy az érintkezés mi módon és milyen következménnyel, a ténylegessel azonos súlyú eredménnyel járt volna, és a bűncselekmény tárgyi súlya szempontjából azonos értékelésre vezetett volna. A megállapított tények — feltételezések nélkül — csak azt a következtetést engedik meg, hogy a sértettnek a KRESZ 21. §-ának (3) bekezdésébe ütköző szabálytalan haladása jelentős mértékben közrehatott abban, hogy a súlyos egészségromlását előidéző balesetet elszenvedte. A terhelt a KRESZ 26. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségén túlmenően megszegte a KRESZ 26. §-ának (1) bekezdését is, amikor a megengedett 60 km-es sebességet túllépte, ez azonban az adott 108