Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

már szemmelláthatóan beteg állapotban levő sértettel szemben — tanúsított magatartás büntetőjogi értékelésénél nem jöhet figyelembe. Téves az a megállapítás, amely szerint a vádlott csak a „módszerek megválasztásával" követett el hibát. Egy magatehetetlen, kiszolgáltatott zsenge gyermek halálos eredményre vezető durva bántalmazása olyan magatartás, amelyet a törvény súlyos bűntettnek nyilvánít, s nem vonható a helytelen nevelési módszer fogalmi körébe. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre figyelemmel úgy találta, hogy a korábban már ugyancsak hozzátartozóval szemben elkövetett testi épség elleni bűncselekmény miatt elítélt, agresszív beállítottságú vádlott személyében magas fokú társadalomra veszélyesség ismerhető fel. Ezért és a cselekmény kimagasló tárgyi súlya miatt a büntetési cél — elsősorban az egyéni visszatartás — elérése érdekében súlyosabb szabadságvesztés kiszabására van szükség. Ez okból a szabadságvesztés mértékét 6 évre felemelte és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 4 évre súlyosbította. (Legf. Bír. Bf. III. 1369/1976. sz.) (177/1977.) 7926. Több emberen, aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérlete esetén a bűnösségi körülmények helyes értékelésének szempontjai. A megyei bíróság a terhelt bűnösségét több emberen, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettének kísérletében állapította meg és ezért — szigorított börtönben végrehajtandó — 10 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 6 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő. Az 1949. július 8. napján született terhelt — aki gyermekkora óta mindkét lábára kiterjedő izomsorvadásos betegségben szenved, s ezért mankóval jár — 1969. február 11. napján, az akkor 7 éves unokatestvérével, I. I. sértettel játszott szülei lakásán. A játék közben dulakodás kezdődött a terhelt és a sértett között, s amikor ennek során a kislány megrúgta a terhelt lábát, a terhelt indulatos lett, fojtogatni kezdte a kislányt nyakának erőteljes megragadása útján, majd egy partvissal több ízben fejbe vágta, végül az eszméletét vesztett sértett nyakát a partvis nyelével egy kosár széléhez szorította. A terhelt ezután a sértettet a kamra talajára fektette, majd a bugyiját lehúzva, megnézte annak szeméremtestét. A sérülések és a fojtogatások alkalmasak voltak a sértett életének kioltására, a kislányt azonban nyomban kórházba szállították, és sikerült eszméletre téríteni, úgy csupán 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Ez a cselekmény akkor nem jutott a hatóságok tudomására. A terhelt 1976. július 30. napján a kora délutáni órákban a temetőben tartózkodott 7 éves unokatestvérével B. G. sértettel. A terhelt szerette volna megnézni a kislány szeméremtestét, ezért felszólította, hogy vetkőzzék meztelenre. A sértett erre nem volt hajlandó, arcul csapta a terheltet, aki a kislányt a földre teperte, fojtogatta, majd mankóját erőteljesen rászorította a sértett nyakára, és mindaddig így tartotta, amíg az mozdulatlan nem maradt. A sértett ennek következtében nyomban meghalt. A terhelt ezután lehúzta a sértett bugyiját és megnézte a szeméremtestét, majd a ruházatot visszaigazítva a lakására távozott. A Legfelsőbb Bíróság — a súlyosításra irányuló fellebbezés hiányában — a megyei bíróság ítéletét helybenhagyta. 92