Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

értékelhető. Bár ilyen címen nemcsak az elévülést megközelítő időtartam jöhet tekintetbe, az ítélkezési gyakorlatban nemegyszer túl rövid idő elteltét helytelenül értékelik enyhítő körülményként. Lényegesen csökken, sőt adott esetben figyelmen kívül marad az időmúlás jelentősége, ha az elkövető magatartása okozta azt, hiúsította meg a büntető eljárás időben való jogerős befejezését. Enyhítőként kell értékelni, ha az elkövető önhibáján kívül hosszú ideig állt a büntető eljárás súlya alatt, ami önmagában nyomasztóan nehezedik rá. Ilyenkor az előzőeknél rövidebb időtartam is enyhítőként értékelhető, ezt nem kell az elévülési időhöz viszonyítani. Az ítélet esetleg többszöri hatályon kívül helyezése ebben a körben nyomatékosan vehető figyelembe. 11. Utalás történt már arra, hogy van olyan bűnösségi körülmény, amely a konkrét cselekménnyel nem áll közvetlen kapcsolatban, mégis tárgyi vonatkozásban a büntetés kiszabásánál tekintetbe jön. Ilyen valamely bűncselekmény elkövetésének gyakorisága, elszaporodottsága, amit akkor is figyelembe kell venni, ha arról az elkövetőnek magának tudomása nincs. A büntetést úgy kell kiszabni, hogy az — egyebek közt — igazodjék a bűncselekmény társadalomra veszélyességéhez. Nem kétséges: az a körülmény, hogy valamely bűncselekményt az adott időben nagyobb számban követnek el, alapul szolgálhat arra, hogy az általános visszatartás érdekében az elkövetőkkel szemben hatékonyabb büntetést szabjanak ki. A szocialista büntetéskiszabás kriminológiai szemlélete elengedhetetlenné teszi a bűnözési helyzet figyelembevételét, ennek mellőzése helytelen eredményre vezetne, nem venné tekintetbe a büntetőpolitikai érdekeket. Súlyosítóként kell tehát értékelni, ha bizonyos bűncselekmények elkövetésének gyakorisága országos jelenség, a számuk növekedést mutat. (Ilyen pl. a szeszes italtól befolyásolt állapotban való járművezetés, illetve az ilyen állapotban közlekedési baleset okozása.) Amennyiben valamely bűncselekmény helyileg különösen elszaporodott, ez nyomatékos súlyosító körülmény. Bizonyos bűncselekmények esetén az említett körülmény a dolog természeténél fogva nem jöhet figyelembe (pl. erős felindulásban elkövetett emberölésnél, vagy a jogos védelem túllépésénél). A jelen irányelvben foglaltak következetes szem előtt tartása, az abban kifejezettek céltudatos követése biztosítja a büntetéskiszabás terén a szociaista törvényesség által megkövetelt egységes szemlélet érvényesülését. A Legfelsőbb Bíróság 4. számú Irányelve II. részének 3. pontjában foglalt, a kísérlettel kapcsolatos iránymutatás hatályát veszti. 7913. Büntetéskiszabási szempontok az igazoltató rendőr ellen felfegyverkezve végrehajtott hivatalos személy elleni erőszak esetén, amellyel öszszefüggően garázdaságot is elkövettek. Az első fokú bíróság M. László I. r. és M. János II. r. terhelteket bűnösnek mondotta ki felfegyverkezve, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. A bíróság ezért a terhelteket fejenként 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 3 évre eltiltotta. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az M. László I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre leszállította. 76