Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

szont enyhítő, ha távol maradt a befejezéstől. Az irányelvnek ez az értékelése az előzőek folytán nem tartható fenn. 2. a) Az elkövetés módját mint tárgyi körülményt a büntetés kiszabásánál fokozottabban kell értékelni: amit a törvény minősítő körülményként szabályoz, az egyéb bűncselekményeknél is rendszerint súlyosító. A 4. számú irányelvben az elkövetés módjával kapcsolatosan adott iránymutatást az élet és testi épség elleni bűncselekmények körén kívül is megfelelően szem előtt kell tartani. Különösen súlyos a bűncselekmények gátlástalan, garázda módon elkövetése. b) A bűncselekmény eszközének veszélyessége ugyancsak jelentős mértékű bűnösségi körülmény. A cselekmény társadalomra veszélyességét ugyanis fokozza a konkrét bűncselekmény létrejötténél használt eszköz különös veszélyessége. Ilyen pl. az erőszakos cselekmények felfegyverkezve, főleg késsel való elkövetése, amit — természetesen a fegyveres elkövetés mellett — általában indokolt súlyosítóként értékelni. c) Azt a körülményt, hogy a cselekmény a köznyugalmat tartósan megzavarta, értelemszerűen valamennyi bűncselekménynél értékelni kell, amely ilyen módon is elkövethető. így a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetés egyes bűncselekményeknél súlyosító körülmény lehet, amennyiben a törvény nem minősítő körülményként szabályozza. Hasonlóképpen az igen nehezen felderíthető módon elkövetés. 3. A sértett személyét és szerepét a bűncselekmény elkövetésénél behatóbban kell — mind enyhítő, mind súlyosító irányban — figyelembe venni, mégpedig nemcsak az élet és testi épség elleni bűncselekményeknél. A bűncselekmények védtelen, idős, beteg, terhes nő, gyermek, oltalomra szoruló sértett elleni elkövetése nyomatékos súlyosító körülmény. A sértett megbocsátása közvádas bűncselekményeknél általában nem enyhítő körülmény. Enyhítő körülmény csupán az lehet, hogy a sértett megbocsátása folytán a bűncselekmény következtében megbomlott családi, munkatársi vagy egyéb kapcsolat helyreállt. Enyhítő, sőt adott esetben nyomatékos enyhítő körülmény a sértett közrehatása, különösen kihívó magatartása a bűncselekmény elkövetésénél — amennyiben a jogos védelem megállapításának alapjául nem szolgál. Különbséget kell tenni a sértett pusztán kifogás alá eső helytelen magatartása, másfelől pedig durva, erőszakos, kihívó viselkedése vagy jogtalan eljárása között. Csak az utóbbiak értékelhetők enyhítőként. A sértett viselkedése, magatartása a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél az egyik jelentős bűnösségi körülmény. A sértett kihívó, könnyelmű magatartása enyhítő körülmény. 4. A bűncselekmény kétszeres — vagy többszörös — minősülése súlyosító körülmény. 5. a) A folytatólagosságot súlyosító körülményként kell figyelembe venni. Nyilvánvaló, ha az elkövető azonos akaratelhatározással több, esetleg nagyszámú cselekményt valósít meg, ez tárgyi, de egyben alanyi vonatkozásban is súlyosító körülmény. Minél nagyobb számú cselekmény olvad a folytatólagosság bírói egységébe, annál nyomatékosabban kell ezt e szerint értékelni. A folytatólagosságba bűnismétlés egyik alakja. Megállapítása mellett azonban nem értékelhető külön a cselekmények kitartó elkövetése. b) A bűnhalmazat akkor súlyosító, ha kettőnél több bűncselekményből te74