Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

A 6. számú Irányelv szerint pedig különösen nagy a társadalomra veszélyessége azoknak a garázda, a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő, iszákos, visszaeső egyéneknek, akik erőszakos, az élet vagy testi épség elleni bűncselekményeket követnek el. Mind nagyobb számban követnek el bűncselekményeket alkoholos állapotban. Ez szükségessé teszi ennek a körülménynek fokozottabb értékelését: az idézett iránymutatások továbbfejlesztését bármely — nemcsak viszszaesők által elkövetett — bűncselekményekre is, különösen az ittas állapotban, motiválatlanul elkövetett cselekményekre. 6. a) Nyomatékos súlyosító körülmény a vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás, amennyiben a beosztás felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet kifejtőt kell érteni. b) Más személy ráhatására, más befolyása alatti cselekvés enyhítő körülmény. Behatóan kell vizsgálni azonban a személyek egymáshoz való viszonyát, életkor, rokoni kapcsolat, hivatali vagy gazdasági beosztás, függő viszony fennállása szempontjából. Súlyosító körülmény, az elkövető kezdeményező, vezető, másokat — különösen fiatalokat — bűnbe sodró szerepe. c) Súlyosító körülmény a bűncselekmény csoportos elkövetése. Számos bűncselekmény több személy általi megvalósítása s az együttes elkövetéssel járó jelentősebb fokú szervezettség fokozza a bűncselekmény veszélyességét, esetleg nehezíti a leleplezést. Nyomatékosan súlyosító az erőszakos cselekmények ilyen elkövetése. 7. a) A szocialista büntetéskiszabás egyik alapvető követelménye a cselekmény elkövetése motívumának felderítése és a büntetés kiszabásánál való értékelése. A szocialista erkölcs szerint méltányolható indítóokot enyhítőként lehet értékelni. b) Állam elleni bűncselekményeknél az ellenséges politikai beállítottság, mint motiváció súlyosító körülményként kerülhet értékelésre. c) Jogpolitikai elveink szerint nagy nyomatékkal kell értékelni a harácsoló vagy élősdi szemléletből fakadó elkövetést. Elsősorban a gazdasági jellegű bűncselekmények elkövetőinél kell ezt vizsgálni és értékelni. d) Az elkövetési motívumok között a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata általában enyhítőként értékelhető. Ugyanakkor a gazdasági jellegű bűncselekményeknél az, hogy az elkövető bűncselekményét nem egyéni haszonszerzés végett, hanem a vállalat vagy szövetkezet rosszul felfogott csoportérdekének vélt szolgálatában hajtotta végre: enyhítőként nem értékelhető. Szocialista társadalmunk és gazdasági fejlődésünk érdekeit sértik az olyan törekvések, amelyek a csoportérdeket az össztársadalmi érdek rovására előnyben kívánják részesíteni, és evégből visszaéléseket követnek el a népgazdaság rovására. Különbséget kell azonban tenni a között, hogy az elkövető a csoportérdeket tudatosan helyezte az össztársadalmi érdek fölé, avagy a gazdasági nehézségek kiküszöbölésének jogellenes módját választotta. 8. A szándékos elkövetés fogalmát a Btk. határozza meg, különbséget téve az egyenes és az eshetőleges szándék között. A Btk. egyformán rendeli ugyan büntetni a szándékos elkövetés két módját, de nyilvánvaló, hogy a kettő között a büntetés kiszabásánál indokolt 72