Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

hát nem abszolút, hanem relatív. Ezért nem lehet a bűnösségi körülményeket kategorikus merevséggel meghatározni és értékelni. b) Az egyes bűnösségi körülményeket mindig egymással egybevetve, öszszefüggésükben kell értékelni. Sohasem a számuk, hanem az adott esetre vetített nyomatékuk a döntő a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességének megítélésénél. c) A kétszeres értékelés tilalma a bűnösségi körülmények értékelésénél is érvényesül. A törvényhozó által tényállási elemként szabályozott, avagy súlyosabb, illetve enyhébb minősítést megalapozó körülményt külön értékelni nem lehet. Ez a tilalom azonban nem értelmezhető mechanikusan. Minden olyan esetben, amikor a szóban forgó körülmény a minősítéshez szükséges mértéket jelentősen meghaladja, nincs akadálya — a súlyosabb vagy privilegizált minősítés mellett — azt külön súlyosító vagy enyhítő körülményként is értékelni. Ilyen esetben is szükséges az ítéletben a minősítő és a bűnösségi körülményeket egymástól elhatárolni. (Tárgyi vonatkozásban pl. súlyosító körülmény a különösen nagy kár irányösszegét jelentősen meghaladó kárösszeg, míg alanyi vonatkozásban pl. enyhítő az erős felindulásban elkövetett emberölésnél a felindulásnak az e minősítéshez szükséges mértéket meghaladó foka stb.) d) A Btk. egységes egész, s ehhez képest az abban foglalt jogpolitikai értékelésnek közvetve is érvényesülnie kell. Ezért az egyes bűncselekményeknél súlyosabban vagy enyhébben minősített esetként szabályozott körülmény — súlyosító vagy enyhítő hatású — bűnösségi körülményként más bűncselekményeknél is értékelésre kerülhet. e) A Btk. általános rendelkezéseiben foglalt egyes büntethetőségi akadályok — ilyen pl. a jogos védelem, illetve az elhárítás szükséges mértékének túllépése, kíséretnél az önkéntes elállás, illetve az eredmény bekövetkezésének önkéntes elhárítása — megközelítése enyhítő körülmény. f) A büntetés kiszabásánál a fentiekhez képest érvényesülő alanyi szempontok nem zárják ki bizonyos tárgyi körülmények értékelését. A cselekmény tárgyi súlyát, főként annak társadalomra veszélyességét befolyásolhatja, csökkentheti vagy növelheti olyan körülmény is, amelyről a tettesnek nem volt tudomása, illetve utóbb következett be. (Pl. a megölt sértettnek nagyszámú eltartásra szoruló gyermeke volt; az okozott kár utóbb teljes egészében megtérült stb.) Nyilvánvalóan lényegesen nagyobb a nyomatéka az olyan bűnösségi körülménynek, amelyről az elkövető a cselekmény megvalósításakor tudott, mint amelyről nem tudott. A törvényi tényálláson kívül eső következmény — tárgyi okokból való beállta — akkor is bűnösségi körülmény lehet, ha az elkövető tudata nem terjedt ki erre. II. Az egyes bűnösségi körülmények közül a következők tekintetében szükséges az egységes értékelést elősegítő iránymutatás. 69