Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

hetente több alkalommal a városi tanács által üzemeltetett vágóhídon sertéseket vágott és ezeket saját üzleteiben értékesítette. A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedély mellett azonban különféle hústermékek készítésére megfelelő jogosítvánnyal nem rendelkezett. Az elvégzett vizsgálatok során megállapították, hogy az ipari tevékenységhez szükséges feltételek nem megfelelőek, valamint a minőségvizsgáló intézet szakvéleményéből kitűnően az ÁFÉSZ által készített több termék — mint a sült szalonna, csécsi szalonna, füstölt csülök, füstölt sertésfej — az előírt feltételeknek és szabványoknak nem felel meg ... Ennek ellenére az említett áruk készítése és azok forgalomba hozatala a terhelt által — de az ÁFÉSZ más vezetői részéről is tudottan — tovább folyt. A szabványtól eltérő termékek forgalmazási értéke az utóbbi két évben 194 438 forint volt. A határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos. Törvényt sértett a járásbíróság, amikor a terhelttel szemben indított büntető eljárást megszüntette és a terheltet figyelmeztetésben részesítette. Helyesen utalt ugyan arra, hogy a terhelt kimagaslóan jó munkát végzett, büntetlen előéletű, családos, társadalmi tevékenysége is kiemelkedő. Mindezzel szemben figyelmen kívül hagyta, hogy a Btk. 60. §-a értelmében a büntetés csak akkor szükségtelen, ha a cselekmény és az elkövető egyaránt csekély fokban veszélyes a társadalomra. Ennek a vizsgálata során azt a követelményt is érvényesíteni kell, hogy a törvényes rendelkezéseket a gazdasági élet minden területén meg kell tartani. Éppen ezért a bűncselekményt megvalósító magatartásoknak — módszerek alkalmazásának — társadalomra veszélyessége még akkor sem jelentéktelen, ha a cselekménynek előnyös gazdasági következményei is vannak. Az adott esetben a forgalomba hozott termékek értéke közel 200 000 forintot tett ki, ekként a terhelt magatartása nem értékelhető olyan csekély társadalomra veszélyességűnek, ami a Btk. 60. §-ában írt figyelmeztetés alkalmazását eredményezhetné és a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabását is szükségtelenné tenné. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a járásbíróság törvényességi óvással megtámadott határozata törvénysértő és azt hatályon kívül helyezte. A terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 230. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatalának bűntettében s ezért őt a már fentebb felsorolt enyhítő körülmények és az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyessége fokának figyelembe vételével 4000 forint pénzfőbüntetésre ítélte. A terhelttel szemben vád tárgyává tett kontárkodás szabálysértésének a terhére megállapított bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, ezért a Legfelsőbb Bíróság a szabálysértési eljárást a Be. 216. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntette. (Legf. Bír. B. törv. V. 102/1976. sz.) (243/1976.) 63