Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

elismerésére is kiterjedő és megbánással párosuló beismerését, eltartására és nevelésére szoruló 3 kiskorú gyermekes családos állapotát, a cselekmény elkövetését motiváló, a gyermek magatartásával előidézett méltányolható felindultságát és azt, hogy az ilyen cselekmény bekövetkezését illetően a vádlottat a gondatlanság enyhébb faja, a hanyagság terheli (12. sz. irány­elv). A felsorolt enyhítő körülményekkel szemben súlyosítóként az élet és testi épség elleni bűncselekmények helyi elszaporodottságát lehet figyelem­be venni. A bűnösségi tényezők ilyen alakulása mellett — különös figyelemmel a nagyszámú és nyomatékos enyhítő körülményekre — az irányadó büntetési tétel középmértékét megközelítő s az első fokú bíróság által alkalmazott szabadságvesztés alkalmas a Bt. 34. §-ában meghatározott büntetési célok elérésére, a büntetés súlyosbításának nincs indoka, s a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság által helyesen kiszabott büntetést a megváltozott mi­nősítés ellenére sem érintette. (Legf. Bír. Bf. IV. 205/1977. sz.) (254/1977.). 7872. A testi sértés konkrét elkövetési tevékenységéből is következtetni lehet arra, hogy a beállott eredményért az elkövető felelőssége megállapít­ható-e. (134/1977.) Részletesen: Btk. 257. § (1) bek.-nél. IV. Cím A büntethetőség akadályai Az elmebetegség, a gyengeelméjűség és a tudatzavar 21. § 7873. Ha az érzelmi tényezők és az elkövető önhibájából eredő ittassága együttesen hozzák létre azt a tudatzavart állapotot, amelyben a vádlott az emberölési cselekményt elkövette: a Btk. 21. §-ának (2) bekezdésében fog­lalt rendelkezés alkalmazására nem kerülhet sor. (477/1977.) Részletesen: Btk. 253. § (2) bek.-nél. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősség 22. § 7874. I. Az önhibából alkoholos befolyásolt állapotba került elkövetőnél indokolt lehet annak vizsgálata, hogy nem forog-e fenn a pathológiás, ille­tőleg abortív pathológiás ittasság esete. II. A lopásnál a belopódzás, besurranás nem azonos a nyitott helyre tör­ténő engedély nélküli puszta bemenetellel, mert az a bemenetelt akadályo­zó körülményeknek — nem fizikai erőkifejtéssel, hanem — félrevezető, burkolt módon való leküzdése mellett történő bejutást jelent. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom