Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Nem tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlott cselekményét előre kitervelt módon, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítette. A vádlott az ölési cselekmény végrehajtásának módját és időpontját elő­zetesen megtervezte, a gáz bevezetéséhez alkalmas eszközöket előre elké­szítette, a végrehajtáshoz szükséges falvésést jóval a véghezvitelt megelő­zően és olyan helyen végezte, hogy az a család tagjai számára ne váljék fel­ismerhetővé. Az elkövetés végrehajtását akkorra időzítette, amikor éjszaka a sértettek aludtak, ekként a beáramló gázzal szemben kevésbé tudtak vé­dekezni. A vádlott még arra az esetre is felkészült, ha a beáramló gáz ha­tására a sértettek felébrednek és lakószobájukból kimenekülnek. Ezért bal­tával a szoba kijárati ajtaja elé állt, hogy megakadályozza a sértetteknek a gázzal telített helyiségből menekülését és az eseményeknek a vádlott által számított módon történő bekövetkezésekor csupán a véletlenen múlott, hogy a sértett irányába leadott erőteljes baltacsapás a visszahúzott ajtólapot érte. Mindezek a körülmények arra mutatnak, hogy a vádlott a bűncselekmény végrehajtását elősegítő és az azt akadályozó körülményeket gondosan szám­ba vette és felmérte, a végrehajtást előzetesen, huzamosabb időn keresztül fontolgatta. Magatartása mindenben a tervszerűség és céltudatosság jegyeit viselte, emberölési szándéka pedig végleges elszántságát juttatta kifejezésre. A vádlott tudata átfogta a cselekmény eredményeként a szomszéd szo­bában tartózkodó mind a négy személy élete kioltásának lehetőségét. He­lyesen minősítette tehát az első fokú bíróság a vádlott cselekményét a Btk. 53. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint minősülő előre kitervelt mó­don és több emberen elkövetett emberölés bűntette Btk. 9. §-a szerinti kí­sérletének. A büntetés kiszabása során a vádlott bűnösségét enyhítő tényezők: a bű­nössége elismerésére is kiterjedő beismerése, az eljárás során kifejezésre juttatott megbánása, a cselekmény elkövetését motiváló családi konfliktus talaján kifejlődött elkeseredett lelkiállapota és hogy a cselekménye kísér­leti szakban maradt. Csupán kisebb mértékben enyhítő tényező a vádlott büntetlen előélete, tekintettel arra, hogy kiemelkedően társadalomra veszé­lyes bűncselekmény elkövetését kísérelte meg. Súlyosbító, hogy a cselekmény két okból is a súlyosabb büntetés kisza­bását lehetővé tevő minősítés alá esik, a vádlott cselekményét a minősítés­ben nem értékelt bosszú motiválta, a bűncselekményt közvetlen hozzátarto­zói sérelmére, négy ember életét célba véve és az átlagosnál veszélyesebb eszköz felhasználásával követte el. A bűnösségi körülmények jelentős változása ellenére is helyes az első fo­kú bíróságnak az az álláspontja, hogy az enyhítő szakasz alkalmazásának nincs helye (Legf. Bír. Bf. IV. 188/1977. sz.) (522/1977.) 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom