Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

Nem tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlott cselekményét előre kitervelt módon, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítette. A vádlott az ölési cselekmény végrehajtásának módját és időpontját előzetesen megtervezte, a gáz bevezetéséhez alkalmas eszközöket előre elkészítette, a végrehajtáshoz szükséges falvésést jóval a véghezvitelt megelőzően és olyan helyen végezte, hogy az a család tagjai számára ne váljék felismerhetővé. Az elkövetés végrehajtását akkorra időzítette, amikor éjszaka a sértettek aludtak, ekként a beáramló gázzal szemben kevésbé tudtak védekezni. A vádlott még arra az esetre is felkészült, ha a beáramló gáz hatására a sértettek felébrednek és lakószobájukból kimenekülnek. Ezért baltával a szoba kijárati ajtaja elé állt, hogy megakadályozza a sértetteknek a gázzal telített helyiségből menekülését és az eseményeknek a vádlott által számított módon történő bekövetkezésekor csupán a véletlenen múlott, hogy a sértett irányába leadott erőteljes baltacsapás a visszahúzott ajtólapot érte. Mindezek a körülmények arra mutatnak, hogy a vádlott a bűncselekmény végrehajtását elősegítő és az azt akadályozó körülményeket gondosan számba vette és felmérte, a végrehajtást előzetesen, huzamosabb időn keresztül fontolgatta. Magatartása mindenben a tervszerűség és céltudatosság jegyeit viselte, emberölési szándéka pedig végleges elszántságát juttatta kifejezésre. A vádlott tudata átfogta a cselekmény eredményeként a szomszéd szobában tartózkodó mind a négy személy élete kioltásának lehetőségét. Helyesen minősítette tehát az első fokú bíróság a vádlott cselekményét a Btk. 53. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint minősülő előre kitervelt módon és több emberen elkövetett emberölés bűntette Btk. 9. §-a szerinti kísérletének. A büntetés kiszabása során a vádlott bűnösségét enyhítő tényezők: a bűnössége elismerésére is kiterjedő beismerése, az eljárás során kifejezésre juttatott megbánása, a cselekmény elkövetését motiváló családi konfliktus talaján kifejlődött elkeseredett lelkiállapota és hogy a cselekménye kísérleti szakban maradt. Csupán kisebb mértékben enyhítő tényező a vádlott büntetlen előélete, tekintettel arra, hogy kiemelkedően társadalomra veszélyes bűncselekmény elkövetését kísérelte meg. Súlyosbító, hogy a cselekmény két okból is a súlyosabb büntetés kiszabását lehetővé tevő minősítés alá esik, a vádlott cselekményét a minősítésben nem értékelt bosszú motiválta, a bűncselekményt közvetlen hozzátartozói sérelmére, négy ember életét célba véve és az átlagosnál veszélyesebb eszköz felhasználásával követte el. A bűnösségi körülmények jelentős változása ellenére is helyes az első fokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az enyhítő szakasz alkalmazásának nincs helye (Legf. Bír. Bf. IV. 188/1977. sz.) (522/1977.) 21