Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

(3) bekezdés b) pontja szerint minősülő, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette. A megyei bíróság ezt az álláspontot tette magáévá. A járásbíróság lényegében azzal az indokkal mellőzte ez utóbbi minősítést, hogy nem lehetett teljes bizonyossággal arra következtetni: a vádlott azért nyitotta ki a zsebkést és azért tartotta derék magasságban a feléje menő rendőr irányába, hogy őt megszúrja. Amennyiben a rendőrt meg akarta volna támadni, úgy nyilvánvalóan először nem tette volna le a kést az asztalra, amikor pedig felvette, azért fogta a kezében, mert félt. A Btk. 115. §-a értelmében felfegyverkezve akkor követik el a bűncselekményt, ha az elkövető az ellenállás leküzdésére vagy megakadályozása érdekében az emberi élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. A BK 425. sz. állásfoglalás szerint a hivatalos személy elleni erőszak akkor minősül felfegyverkezve elkövetettként, ha az elkövető az emberi élet kioltására alkalmas eszközt a bűntett elkövetésekor magánál tartja annak érdekében, hogy azt szükség esetén felhasználja. A megyei bíróság álláspontja szerint abból a körülményből, hogy a vádlott az asztalra már letett zsebkést ismét felvette, azt kinyitotta, a feléje közeledő rendőr irányába tartotta, s csak erőszakkal lehetett azt tőle elvenni, nyilvánvalóan megállapítható, hogy azt az ellenállás leküzdésére (a rendőri intézkedés megakadályozása érdekében) kívánta felhasználni. Ehhez képest cselekményével a Btk. 155. §-a (1) bekezdésének I. fordulatában meghatározott, s a Btk. 155. §-a (3) bekezdése b) pontjának I. tétele szerint minősülő felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettét valósította meg. Ezért a megyei bíróság az első fokú ítéletet a Be. '260. §-a érteimében e részében megváltoztatva, a vádlottnak a rendőrrel szemben elkövetett cselekményét ekként minősítette. A vádlott másik cselekményének minősítése törvényes. A megyei bíróság a minősítés részbeni megváltoztatása folytán új büntetést szabott ki. (Kecskeméti Megyei Bíróság 2. Bf. 551/1975. sz.) (45/1976.) 8019. Szolgálati kötelességét teljesítő határőr bántalmazása: hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősül. A járásbíróság a terhelt bűnösségét közlekedési vétségben és könnyű testi sértés vétségében állapította meg, s ezért őt főbüntetésül 15%-os bércsökkentés mellett letöltendő 6 hónapi javító-nevelő munkára ítélte és mellékbüntetésül 1 évre a gépjárművezetéstől eltiltotta. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A tényállás szerint a terhelt közepes fokú ittas állapotban vezette személygépkocsiját. A gépkocsi műszaki hiba folytán megállt, majd a terhelt és utasa megállították a szolgálati gépkocsival arra haladó T. Z. határőr törzsőrmestert, hogy tőle segítséget kérjenek. Ez észlelve a terhelt ittas állapotát — mivel polgári ruhában volt — igazolta önmagát, majd a terheltet is igazolásra szólította fel, s rendőrségre akarta előállítani. Amikor a vonakodó terhelt karját megfogta, dulakodás alakult ki, és a terhelt T. Z.-t úgy megütötte, hogy az az arcán 8 napon belül gyógyuló véraláfutásos sérülést szenvedett. A járásbíróság a határőr törzsőrmester sérelmére elkövetett cselekménye miatt a terhelt bűnösségét azért állapította meg könnyű testi sértés vétségében, mivel álláspontja szerint az a hatáskörét túllépve intézkedett a ter168