Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

la öklű Joe és el fogja látni a baját". A cukrászdában tartózkodó, egyenruhában levő P. E. rendőrőrmester a terhelteket rendreutasította. Amikor L. L. a cukrászda előcsarnokának az utcára nyíló ajtajához ért, P. E. előtt kijelentette, hogy „gyere ki, te sz . . . tizedes", vagy azt, hogy „gyere ki, b . .. meg a rendőr tizedes anyád". Ezután P. E. igazoltatás céljából L. L. után ment. Amikor P. E. a cukrászdából kiment, L. L. kézzel a fejére ütött úgy, hogy a rendőr sapkája leesett, ezt követően pedig L. G. hasba rúgta. M. L önkéntes rendőr P. E. segítségére ment és a terheltek őt is bántalmazták. P. E. és M. I. sérülései 8 napon belül gyógyultak. A megyei bíróság az 1975. január 3-án hozott ítéletével az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy L. G. I. r. és L. L. II. r. terhelt cselekményét visszaesőként elkövetett garázdaság bűntettének minősítette és ezért L. G.-t 6 hónapi — börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 1 évre eltiltotta, L. L.-t 9 hónapi — szigorított börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 2 évre eltiltotta. A másodfokú bíróság a tényállást kiegészítette azzal, hogy P. E. a cselekmény elkövetésekor egyenruhát viselt ugyan, de nem volt szolgálatban, továbbá, hogy L. G. a cselekmény elkövetésekor tudott arról, hogy L. L. megelőzően garázdaság bűntette miatt szabadságvesztésre volt ítélve. 2. L. L. terheltet a járásbíróság korábban az 1974. január 25-én hozott — nyomban jogerőre emelkedett — ítéletével lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt 10 hónapi — végrehajtásában felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. Az 1. alatti ítéletek ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos. Az 1. alatti első fokú ítélet a cselekménynek hivatalos személy elleni erőszak bűntetteként való minősítését azzal indokolta, hogy „P. E. jogszerűen járt el, mert L. L. minősíthetetlen viselkedése folytán kívánta azt igazoltatni, azonban P. E. még mielőtt igazoltatásra fel tudta volna szólítani, őt már tettleg bántalmazták". Az 1. alatti másodfokú ítélet indokolása szerint a terheltek cselekménye azért nem minősül hivatalos személy elleni erőszak bűntettének, mert P. E. rendőr bántalmazása előtt nem szereztek tudomást arról, hogy szolgálatba helyezte magát, hivatali kötelességét kívánja teljesíteni, intézkedni kíván. A terheltek cselekményét pedig azért minősítette visszaesőként elkövetett garázdaság bűntettének, mert hangsúlyozottan közösségellenes magatartásuk alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. A másodfokú bíróság okfejtése nem helytálló. A Rendőrségi Szolgálati Szabályzat 327. pontja szerint a rendőr köteles intézkedni, ha az állam biztonságát, a közrendet, a közbiztonságot sérelem éri vagy fenyegeti. A 334. pontja szerint pedig az egyenruhás intézkedő rendőrt egyenruhája igazolja. A tényállás szerint a felszolgáló L. L.-t a vele, valamint az egyik vendéggel szemben tanúsított kifogásolható magatartása miatt figyelmeztette, majd a cukrászda előteréig kivezette. L. G. a felszolgálót megfenyegette. Ezután az egyenruhában levő rendőr a terhelteket garázda magatartásuk miatt rendreutasította, mire L. L. a rendőrre becsületsértő kijelentést tett. P. E. 164