Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

A bírósági mentesítés 81. § 7977. ^ A bírósági mentesítés kérdésében való állásfoglalásnál valamenynyi elítélés tekintetében kell az érdemességet vizsgálni és — a feltételek fennállása esetében — a mentesítést illetően dönteni. Az eljárt bíróságok a terhelt büntető ügyében az alábbi határozatokat hozták: 1. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. július 18. napján kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntettben, ezért 10 évi szabadságvesztésre, 10 évre a közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1961. március 31. napján kelt határozatával a terheltre kiszabott szabadságvesztés hátralevő részét kegyelemből 3 évi próbaidőre felfüggesztette. 2. A járásbíróság 1963. december 2. napján kelt és 1964. január 2. napján jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki ittas állapotban való járművezetésben, ezért 1500 forint pénzfőbüntetésre ítélte. A terhelt bírósági mentesítés megadását kérte. A Legfelsőbb Bíróság 1975. június 17. napján kelt végzésével a terheltet mentesítette a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ítéletéhez fűződő hátrányos következmények alól. A végzés indokolása szerint a terheltre kiszabott szabadságvesztés hátralevő részét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1961. március 31. napján kelt határozatával kegyelemből 3 évi próbaidőre felfüggesztette, a Btk. 81. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt 10 évi várakozási idő tehát 1971. március 31. napján eltelt. A terhelt szabadulása után korábbi munkahelyén helyezkedett el és mint vasesztergályos, munkáját azóta is kiemelkedő szorgalommal végzi, ezüstérmes szocialista brigádtag, életvitele kifogástalan, a politikai életben pedig szakszervezeti vonalon tevékenykedik. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a munkáscsaládból származó, az ellenforradalmi események hatására bűncselekményt elkövető terhelt érdemes a mentesítésben részesítésre, ezért mentesítette őt a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A Legfelsőbb Bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa alaposnak találta. A Btk. 83. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a terheltet több ízben ítélték el, a mentesítés valamennyi büntetés tekintetében csak együttesen következhet be akkor, ha annak feltételei mindegyik büntetés tekintetében megvalósultak. Ezért a mentesítésben részesítés szempontjából egyrészt egyenként, másrészt a több elítélés kapcsolatában kell vizsgálni, hogy a törvényi avagy a bírósági mentesítés feltételei fennállnak-e. A Btk. 83. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint abban az esetben, ha a törvényi mentesítés bekövetkezése előtt a terheltet olyan büntetéssel'sújtják, amely alóli mentesítést csak a bíróság adhatja meg: az 125