Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

belül tehát kétszer vezetett nagymértékben ittas állapotban járművet oly módon, hogy az súlyos kimenetelű balesetet eredményezett. Italozó élet­módját tekintve arra a következtetésre lehet jutni, hogy a terhelt a jármű­vezetésre jelenleg alkalmatlan, s a forgalomban való részvétele állandó ve­szélyt jelentene a közúti közlekedés biztonságára. Erre figyelemmel pedig az elbírálás alá eső cselekmény nem annyira jelentős súlya ellenére, nem három évre, hanem annál lényegesen hosszabb időre szükséges a jármű­vezetéstől eltiltani. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás alapján megállapította, hogy a katonai bíróság ítélete a szabadságvesztés végrehaj­tásának felfüggesztése és a járművezetéstől eltiltás tartama tekintetében törvénysértő, ezért azt e tekintetben hatályon kívül helyezte. Egyben az ismertetett indokok alapján a szabadságvesztést a felfüggesztés mellőzésé­vel katonai fogdában, illetve annak törvényi akadálya esetén fogházban rendelte végrehajtani, a járművezetéstől eltiltás tartamát pedig 6 évre fel­emelte. (Legf. Bír. Kat. törv. III. 116/1976.) (294/1976.) 7956. A szabadságvesztés végrehajtásának törvénysértő felfüggesztése a vasúti jegyvizsgáló által az utassal szemben elkövetett szemérem elleni erő­szak esetén. A járásbíróság jogerőre emelkedett ítéletével szemérem elleni erőszak bűntette miatt N. Cs. terheltet 8 hónapi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 3000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bűnösség alapjául szolgáló tényállás szerint a terhelt személyvonaton jegyvizsgálóként teljesített szolgálatot. R. E.-né sértett B-be utazva a sze­relvény utolsó kocsijában egyedül tartózkodott. A terhelt a sértett egyedül­létét arra használta fel, hogy a sértett mellé ülve erőszakoskodott, őt meg akarta csókolni, próbálta az ölébe ültetni. Csókolgatta a sértett melleit és a szoknyája alá nyúlva nemi szervét fogdosta. A testi erőszakon kívül a sér­tett meg veréssel és megfőj tással fenyegette. A sértettnek végül sikerült fel­állnia, ekkor azonban a terhelt őt erőszakkal fogdosta. A járásbíróság ítélete ellen a kiszabott szabadságvesztés büntetés végre­hajtásának a felfüggesztése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság rövidített ítéletében a tényállás megállapítása mellett csu­pán az alkalmazott jogszabályok megjelölését sorolta fel. [Be. 221. § (1) bek.] A szabadságvesztés büntetés végrehajtása próbaidőre történő felfüggeszté­sének indokai az ítéletből tehát nem állapíthatók meg. Az iratokból azon­ban kitűnik, hogy a terhelt büntetlen előéletű, nőtlen személy, aki a cse­lekmény elkövetését beismerte és megbánta. A járásbíróság tehát a bünte­tés kiszabásánál a cselekmény tárgyi súlya mellett a felsorolt bűnösségi körülményeket értékelte a terhelt javára. E bűnösségi körülmények figye­lembevételével jutott arra a következtetésre is, hogy a végrehajtásában fel­függesztett szabadságvesztés büntetés is elegendő lesz a büntetés céljának az eléréséhez. „ Az ítéletnek a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztő rendelkezése törvénysértő. Az elbírált esetben ugyanis hiányoznak a Btk. 70. §-ának (1) bekezdésé­ben foglalt azok a törvényi előfeltételek, amelyek — a Legfelsőbb Bíróság XXXIV. számú Büntető Elvi Döntésében adott iránymutatásra is figye­109

Next

/
Oldalképek
Tartalom