Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976. január - 1977. december (Budapest, 1979)

A járásbíróság a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt nem észlelt, enyhítőként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, azt a körülményt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, és azt, hogy a veszélyeztetett adó összege a szabálysértési értékhatárt alig haladta meg. Az enyhítő körülményekre figyelemmel a vádlottal szemben alkalmazta a Btk. 68. §-a (2) bekezdésének e) pontjában írt kedvezményt, és a vádlottat 5000 forint pénzbüntetésre ítélte. A kiszabott pénzfőbüntetés enyhítése végett bejelentett fellebbezés nem alapos. Az állam csak akkor támogatja a háztáji állattartást, ha az törvényes keretek között folyik és a nem őstermelő állattartók maradéktalanul teljesítik az állammal szembeni kötelezettségeiket. Az adott esetben kétséget kizáró módon bebizonyosodott, hogy a vádlott részben mások neve alatt adta el a libákat, és mindezt azért tette, hogy a bevételt és ezzel az adóalapot célzatosan csökkentse. Az állattartás, állatnevelés népgazdasági érdek, de a büntetőjogi következmények alkalmazásának van helye mindazokkal szemben, akik jogtalan haszon elérése céljából a kormányzat által biztosított lehetőségekkel visszaélnek. Ezért a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatására nem látott alapot, és azt a Be. 259. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta. (Kecskeméti Megyei Bíróság 1. Bf. 51/1977. sz.) (476/1977.) 7931. A több ember halálát okozó tömeges közúti baleset gondatlan okozásának bűntette esetén a törvény szigorának alkalmazása indokolt, ha a súlyos következmény mellett az elkövető egész magatartására és személyiségére a nagyfokú felelőtlenség és az embertársai érdekeinek teljes figyelmen kívül hagyása a jellemző. A megyei bíróság a vádlottat több ember halálát okozó, tömeges közúti baleset gondatlan okozásának bűntettében mondotta ki bűnösnek, s ezért őt 5 évi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és a járművezetéstől 10 évi eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyben elrendelte a vádlottal szemben a gondatlan emberölés miatt kiszabott — korábban próbaidőre felfüggesztett — 1 évi szabadságvesztés végrehajtását is. A megállapított tényállás lényege a következő. A korábban közlekedési vétség, illetve gondatlan emberölés bűntette miatt elítélt vádlottnak — akinek külön díjazás fejében kötelessége volt a gondjaira bízott pótkocsis tehergépkocsi karbantartása — tudomása volt arról, hogy az általa vezetett szerelvény pótkocsija időnként rendellenesen fékeződik, és oldalirányban kitér. Ennek ellenére a hiányosság megszüntetése érdekében semmiféle lépést nem tett. Az említett jelenséget az elégtelen és egyenetlen fékhatás eredményezte, melynek oka a pótkocsi fékberendezésének gondozatlansága volt. A vádlott az említett szerelvénnyel jeges úton kb. 60 km/óra sebességgel haladt a város belterületén. Egy megfelelően be nem látható kanyarban egy kerékpáros előzését kezdte meg úgy, hogy bal kerekeivel 2 méterre átlépte az út — viszonylag jól észlelhető — felezővonalát. Ebben az időben közlekedett vele szemben egy csuklós autóbusz, amelyet vezetője a helyzetet észlelve jobbra kormányozott és igyekezett fékezni. 98