Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

időbeni elteltét nem befolyásolja, annak sincs jelentősége, hogy az elzárás kiszabására okot adó szabálysértést az elítélt a kiszabott szabadságvesztés tartama alatt vagy esetleg azt megelőzően követte-e el. Mindez annak a következménye, hogy az elzárás mint szabálysértési büntetés — annak ellenére, hogy szabadságkorlátozás — nem azonosítható a Btk-ban meghatározott szabadságvesztéssel, hanem attól minőségileg különbözik. Amennyiben a feltételes szabadság tartama alatt az elítélt olyan szabálysértést követ el, amely jellegénél fogva (garázdaság, verekedés, botrányos részegség stb.) egybeesik a feltételes szabadság tartamára előírt magatartási szabályok megszegésével, úgy ezen a címen a Be. 361. §-a szerinti eljárás keretében van lehetőség a feltételes szabadság megszüntetésére. 2. Egyébként a szabálysértéssel kapcsolatos elzárás végrehajtásakor, de más esetben is előállhat az a helyzet, hogy a feltételes szabadság tartama alatt az elítélt fogvatartására anélkül kerül sor, hogy e körülmény a feltételes szabadság letöltését befolyásolná. A feltételes szabadságon töltött idő alatt ugyanis az elítéltet a) előzetes letartóztatásba, b) bíróság elé állítással kapcsolatos őrizetbe (Be. 345. §) helyezhetik, illetve c) a magatartási szabályok megszegésével kapcsolatban a Be. 361. §-ának (2) bekezdése alapján a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelhetik el. Az a) és b) pont esetében az eljárás a fogvatartott személy felmentésével, az eljárás megszüntetésével vagy olyan büntetés kiszabásával is végződhet, amelyre tekintettel a bíróság a feltételes szabadság megszüntetéséről nem rendelkezik. A c) pont esetében pedig a Be. 361. §-ának (2) és (3) bekezdéséből következően a bíróság elutasítja az ügyésznek a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló indítványát és a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét is megszüntetheti. 3. Nem szüntethető meg a feltételes szabadság akkor sem, ha a tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát vagy pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatják át. A javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása esetén csak az összbüntetésbe foglalás [Btk. 72. § és 75. § (3) bek.] révén válik elkerülhetővé, hogy az elítélten a szabadságvesztést a feltételes szabadság töltésének ideje alatt hajtsák végre. — Pénzbüntetés esetében azonban a Btk. 74. §-a (2) bekezdésének, illetve a 76. §-a (1) bekezdésének a rendelkezése szerint a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést nem lehet összbüntetésbe foglalni. Ez esetben tehát a Btk. más szabályai sem nyújtanak lehetőséget annak kiküszöbölésére, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos szabadságvesztést a feltételes szabadság tartama alatt töltse le. Abból következően, hogy a Btk. a feltételes szabadság félbeszakításának intézményét nem ismeri, akár előzetes intézkedések, akár bűncselekmények miatt kiszabott büntetések tekintetében is előfordulhat tehát, hogy az elítélt azonos időpontban egyrészt feltételes szabadságon van, másrészt személyes szabadságától meg van fosztva. Ugyanígy a 70