Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

mértékét a büntetések együttes tartamához képest csupán 1 hónappal mérsékelte. Ez a mérséklés nem felel meg az állandóan követett bíró­sági gyakorlatnak, nem alkalmas a büntetések egyhuzamban való ki­töltéséből eredő hátrány kiküszöbölésére, s ezért törvénysértő. A feltételes szabadságra bocsátásból való kizárással kapcsolatos kér­dés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy a terhelt a 2. alatti gondat­lan bűncselekményt az 1. alatti ugyancsak gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt kö­vette el. A Btk. 39. §-a (2) bekezdésének c) pontja minden megkülönböztetés nélkül úgy rendelkezik, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra az, akit szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövetett bűn­cselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek. Nem tesz különbséget a törvény a szándékos és a gondatlan bűncselekményért történt elítélés, sem pedig a végrehajtandó, illetve a végrehajtásában felfüggesztett sza­badságvesztés kiszabása között. A szabadságvesztést egységes büntetésként szabályozza a Btk., tehát a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés nem különálló büntetési nem, hanem csupán a végrehajtásnak egyik sajátos módja. Mindaddig, amíg a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje sikeresen le nem telt, a szabadságvesztés végrehajtása befejezettnek nem tekinthető. Miként a feltételes szabadságra bocsátás ideje alatti elkövetést, ugyanúgy a fel­függesztett szabadságvesztés próbaideje alatti elkövetést is a szabadság­vesztés végrehajtásának befejezése előtti elkövetésnek kell tekinteni. Utal az Elnökségi Tanács arra, hogy a Btk. 39. §-a (2) bekezdésének c) pontjához fűzött miniszteri indokolás részletesen kiemeli: a próba­időre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása csak akkor fejeződik be, amikor annak végrehajtását már nem lehet elrendelni. Ha tehát a terheltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik szabad­ságvesztésre, nem lesz feltételes szabadságra bocsátható. A törvény egyéb rendelkezéséből is az következik, hogy a próbaidő letelte előtt a szabadságvesztés végrehajtása nincs befejezve. Így a Btk. 71. §-ának b) pontja értelmében a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt megvalósított bűncselekmény miatt ítélik szabadságvesztésre; a 80. § (2) bekezdése szerint pedig fel­függesztett szabadságvesztés esetében a mentesítés hatályát veszti, il­letve be sem áll, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyen­kor a mentesítésre a fel nem függesztett szabadságvesztésre vonatkozó szabályok az irányadók. Végül utal az Elnöki Tanács arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság 4. alatti határozatának indokolásában felhívott Btk. 70. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak sem alkalmasak ettől eltérő következtetés levoná­sára. A fentiekkel egyébként már azonos álláspontra helyezkedett az El­nökségi Tanács a B. törv. Eln. Tan. 723/1973. sz. korábbi határozatá­ban is. A kifejtettekre tekintettel az Elnökségi Tanács a törvénysértő ren­delkezések hatályon kívül helyezése mellett az összbüntetés mértékét 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom