Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

írt szabályát kellett volna az adott esetben alkalmazni, s az eljárást az elévülésre tekintettel — büntethetőséget megszüntető okból — meg kellett volna szüntetni. Törvényt sértett a járásbíróság, amikor ehelyett a terheltet a vád szerint bűnösnek mondotta ki és megbüntette. Az állandósult bírósági gyakorlat szerint, s a Btk. miniszteri indokolásából is kitűnően — (BJD 4696., BJD 206., 2486., 2993.) — az elévülés félbeszakítására csak a terhelt ellen irányuló, az eljárás előbbrevitelére alkalmas eljárási cselekmény vezethet. A közkegyelem tárgyában hozott bírósági végzés csak deklaratív jellegű megállapítás s nem is a terhelt ellen irányuló, hanem a javára szolgál, így az elévülést nem szakítja félbe, az tovább folyik. (BJD 3641.). A törvény helyes értelmét tükröző bírósági gyakorlat szerint a terhelt ellen más bűntett miatt indult, más büntető eljárásban tett az az ügyészi indítvány sem szakítja félbe az elévülést, amely az előző büntető eljárás további folytatására s a terhelt által korábban elkövetett bűncselekményével kapcsolatos eljárási kegyelem hatály vesztésének megállapítására irányul. Ennek az indítványának a hatálya ugyanis az újabb bűntett miatt indított büntető eljárás érdemi jogerős eldöntésétől függ (BII 5403.). Az adott esetben a terhelt ellen irányuló utolsó intézkedés a közkegyelmi rendelet hatályba lépte előtt, az 1970. március 17. napján hozott tárgyalást kitűző végzés volt, ettől számított 2 év múlva, 1972. március 17. napján az elévülés beállott. Az ezt követő újabb lopási cselekménye miatt indult eljárás érdemi döntése s ebben a nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértési cselekményével kapcsolatos eljárási kegyelmet megállapító korábbi végzés hatályvesztésének megállapítása csak két éven túl, 1973. évi szeptember 25. napján kelt. Ha viszont az eljárás folytatása az időközben bekövetkezett elévülés, folytán kizárt, az eljárási kegyelem hatály vesztését nem lehet kimondani (BEH 360. oldal 7. jogeset). A Legfelsőbb Bíróság ez okokból megállapította, hogy törvényt sértett a járásbíróság, amikor ítéletével a terhelt bűnösségét megállapította és megbüntette ahelyett, hogy az ellene indult büntető eljárást a Btk. 30. §-ának b) pontja alapján büntethetőséget megszüntető okból megszüntette volna. A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértést megállapította, a járásbíróság szóban forgó ítéletét hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben az eljárást az előbb kifejtettek alapján megszüntette. (Legf. Bír. B. törv. II. 36/1974. sz.) (233/1974.) 7088. A lopás vétségének megállapítása törvénysértő, ha a cselekmény elkövetése után hatályba lépett új törvény szerint a bűncselekmény az elbíráláskor már elévült. (493/1975.) Részletesen: Btk. 29L §-nál. 57