Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

helt menthető felindulásból képtelen volt felismerni a védekezés szükséges mértékét. Ezért a Btk. 25. §-a (3) bekezdésének első fordulatában foglaltakra tekintettel a terhelt büntetőjogilag felelősségre nem vonható, őt jogos védelem címén — amelynek szükséges mértékét menthető felindulásból képtelen volt felismerni — fel kellett volna menteni. A Legfelsőbb Bíróság a törvénysértő ítéletet hatályon kívül helyezte és a terheltet a súlyos testi sértés bűntette miatt ellene emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból felmentette. (Legf. Bír. B. törv. V- 326/1974. sz.) (360/1974.) 7074. Vétségi eljárásban az iratok tartalma, valamint ténybeli következtetés alapján az első fokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítása s ehhez képest bizonyítottság hiánya helyett büntethetőséget kizáró okból történő felmentés. (370/1974.) Részletesen: Be. 274. §-nál. A magánindítvány hiánya 27. § 7075. Ha az erőszakos nemi közösülés büntette miatt nem terjesztettek elő magánindítványt, ugyanazt a cselekményt nem lehet garázdaság bűntetteként értékelni és abban a vádlott bűnösségét megállapítani. (9/1974.) Részletesen: Btk. 276. §-nál. 28. § 7076. Az elmebeteg sértett is jogosult magánindítvány előterjesztésére. A törvény csak a cselekvőképtelen sértett esetében kívánja meg, hogy törvényes képviselője útján terjessze elő magánindítványát. Az első fokú bíróság a két vádlott ellen becsületsértés vétsége miatt folyamatba vett büntető eljárást — joghatályos magánindítvány hiányában — a Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján megszüntette. Az ítélet ellen a magánvádló a két vádlott terhére elítélésük végett fellebbezést jelentett be. Az első fokú bíróság tévedett, amikor a büntető eljárást a két vádlottal szemben megszüntette. A bíróság a magánindítványt azért nem találta joghatályosnak, mert a magánvádló elmebeteg. Ám a Btk. 28. §-ának (1) bekezdése szerint nem az elmebeteg, hanem a cselekvőképtelen sértett az, aki kizárólag törvényes képviselője útján terjeszthet elő magánindítványt. A cselekvőképesség polgári jogi fogalom, amelyet a Ptk. a 11—21. §-okban szabályoz. A 16. § (1) és (2) bekezdése szerint az a nagykorú személy cselekvőképtelen, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, mert az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége — elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt — állandó jelleggel teljesen hiányzik. A 17. § szerint továbbá gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy 49