Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

ténybeli alapja nem volt. A bűnügy irataiból megállapíthatóan a vádlott a gépjárművezetéshez nem ért, és a tényállásban rögzített magatartása sem utalt arra, hogy a járműveket megkísérelte volna beindítani. A rendelkezésre álló tényekből ezért helyesen csupán azt a következtetést lehet levonni, hogy a vádlott ittas állapotban a gépkocsikat szándékosan megrongálta. Mivel a gépkocsikban okozott kár a szabálysértési értékhatárt nem haladja meg — tekintettel a két cselekmény együttes elbírálására — az 1968. évi I. törvény (Sztv.) 105. §-ának (4) bekezdése szerinti értékegybefoglalás alkalmazásával kell a vádlott cselekményét megítélni. A Legfelsőbb Bíróság BK 496. számú állásfoglalása iránymutatásának megfelelően a vádlott cselekményét ezért 2 rb. a Btk. 302. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a Btk. 303. §-ának (1) bekezdésébe ütköző rongálás vétségének kell helyesen minősíteni. (Legf. Bír. Katf. IV. 14/1975. sz.) (256/1975.) 302. § (2) bek. 7618. A rongálás minősített esetének megállapításához nem elég, ha a rongálást garázda módon hajtják végre, kell, hogy a garázdaság tényállása is megvalósuljon. Az első fokú bíróság az I. r. vádlottat visszaesőként elkövetett rongálás bűntette miatt 1 évi szabadságvesztésre és 4000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, míg a II. r. vádlottat rongálás vétsége miatt 5000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A tényállás szerint — amely a másodfokú eljárásban is irányadó volt — a vádlottak a vádbeli napon este a m-i óvoda előtt mentek el. Amikor meglátták, hogy annak utcai kapuja tárva-nyitva van, bementek az udvarba. Majd az óvoda épületéhez mentek, az ajtókat nyitogatták. Közben a szomszédból rájuk szólt K. István, hogy ne lármázzanak, mire a vádlottak — rátalálva a nyitott pince lejáratára — azon lementek. A pince étteremmé átalakítása éppen befejezés előtt állt, az ott elhelyezett olaj kályhának a kémlelő nyílását a vádlottak kilyukasztották, a falra akasztott 3 dísztányért összetörték, a falipolcra helyezett cserepes virágot letörték, az elválasztó függönyt egy helyen kilyukasztották és egy részén leszakították, a fogasra szétszaggatott vezetékeket akasztottak és a pincelejárat felső részén elhelyezett falicsapból vizet engedtek ki, majd azzal fröcskölték egymást. Cselekményeikkel összesen 1035 Ft kárt okoztak, amit utóbb megtérítettek. E tényállás alapján az első fokú bíróság helyesen állapította meg a vádlottak bűnösségét, a bűncselekmények minősítése is törvényes. A vádiratban írt, a Btk. 302. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti rongálás, bűntette, mellyel összefüggésben garázdaságot követtek el: összetett bűncselekmény, amelynek megállapításához — az állandósult bírósági gyakorlat szerint — nem elegendő a rongálás bűntettének garázda módon történő elkövetése, ehhez az elkövető cselekvőségének maradéktalanul meg kell valósítania a garázdaság bűntettét is. Márpedig az irányadó tényállás szerint a vádlottak nem nyilvános 467