Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

bekezdésében meghatározott és a 296. §-a (2) bekezdésének d/1. pontja szerint minősülő, visszaesőként elkövetett lopás bűntettének minősítette. (Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 4717/1973. sz.) (161/1975.) 7603. A Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében meghatározott visszaesőként elkövetett lopást öt évnél súlyosabb büntetéssel akkor sem fenyegeti a törvény, ha a cselekmény más körülménynél fogva is súlyosabban minősül. (11/1974.) Részletesen: Btk. 291. § (2) bek.-nél. 7604. A többszörös visszaesőkkel szemben kiszabott büntetésben kifejezésre kell juttatni azt az értékítéletet, amely az ilyen elkövetőket különösen veszélyesnek ítéli. (345/1975.) Részletesen: Btk. 64. §-nál. 296. § (4) bek. 7605. XXXVII. számú büntető elvi döntés. (BH. 1975. évi 8. sz.) A vagyon elleni büntettek általában akkor minősülnek a „különösen nagy kár (érték)" szerint, ha annak összege az ötszázezer forintot meghaladja. I. A Btk. 296. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a lopást, a sikkasztást, a csalást vagy a hűtlen kezelést különösen nagy érték tekintetében, illetőleg különösen nagy kárt okozva követték el, a büntetés öt évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés. Ha pedig ezt a cselekményt visszaesőként vagy bűnszövetségben hajtották végre, a büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. A törvény a különösen nagy kár, illetve érték összegszerű meghatározását mellőzte, ezt a bírói gyakorlat feladatkörébe utalta. A Legfelsőbb Bíróság 1962. május hó 26. napján hozta meg a XXIII. számú büntető elvi döntést. Eszerint a társadalmi tulajdon elleni bűntettek különösen nagy kárt okozónak általában akkor minősülnek, ha a kár összege kétszázezer forintot meghalad. Az említett összeg irányadó volta azt jelenti, hogy a társadalmi tulajdonban a megjelölt összeget meghaladó kár általában, rendszerint a különösen nagy kár szerinti minősítést vonja maga után. Arra is utalt az elvi döntés, hogy „az irányadó káröszszeg megállapítása természetszerűen nem tarthat igényt a véglegességre. A szocializmus útján való előrehaladásunk gyors üteme, gazdasági fejlődésünk színvonalának állandó emelkedése, valamint egyéb tényezők nyilvánvalóan szükségessé tehetik az irányadó kárösszeg bizonyos időközökben való felülvizsgálatát." Az 1971. évi 28. sz. tvr. a társadalmi tulajdont, illetve a személyek javait károsító bűncselekmények minősítését egységessé tette, a vagyon elleni bűncselekmények minősítő körülményei is azonosakká váltak. Ez tette szükségessé a XXXIIII. számú büntető elvi döntés — amely az előző helyébe lépett — 1971. december hó 22. napján történt meghozatalát. 459