Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

vagy zárt helyre jogtalan behatolással elkövetettnek, ha a lopás elköve­tésére irányuló akár eshetőleges szándék a jogtalan behatoláskor fenn­állott. A megállapított tényállásból megalapozottan csak az a következ­tetés vonható le, hogy a jogtalan behatoláskor a vádlottnak a szándéka a gépjármű jogtalan használat céljából történő elvételére irányult — még eshetőlegesen sem állott fenn azonban az a szándéka, hogy ha talál valami értéket a kocsiban, azt jogtalanul eltulajdonítja. Ezért a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének a/1, pontja szerint nem minősíthető súlyosab­ban a vádlott által T. F. sérelmére elkövetett, a Btk. 291. §-ának (1) be­kezdésébe ütköző lopás bűntette. E cselekménye a vádlott büntetettsé­gére tekintettel csupán visszaesőként elkövetettnek minősíthető (BK 444.). (Szegedi Megyei Bíróság Bf. II. 825/1973. sz.) (292/1974.) 7589. A zár feltörésével elkövetett lopásnak a jogtalan behatolás út­ján elkövetett lopástól való elhatárolása. Az első fokú bíróság Sz. László vádlottat 1 rb. zár feltörése útján elkö­vetett lopás bűntette miatt pénzbüntetésre ítélte. A tényálláshoz képest a járásbíróság helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, cselekményének a Btk. 296. §-a (2) bekezdésének a/l. pontja szerinti minősítése is törvényes, meg kellett azonban változ­tatni a felhívott törvényhelyen belül a vádlotti cselekmény megjelölését. Az irányadó tényállás egyértelmű adataiból kitűnőleg Sz. László vád­lott a bezárt ajtó benyomása útján hatolt be a sértett lakásába s onnan el nem zárt dolgot tulajdonított el. Nem volt tehát szó zár feltöréséről. E megjelölés akkor alkalmazható, amidőn az elkövető nem a helyiségbe vagy zárt helyre bemenés végett töri fel az útját álló zárat, hanem azt olyan zár vagy készülék viszonylatában hajtja végre, amelynek követ­keztében rendeltetése a lopásra kiszemelt dolog megőrzése. A kifejtettekhez képest, a szóban forgó elkövetési módot is figyelembe véve, a vádlott által végrehajtott cselekményt [a Btk. 291. §-a (1) bekez­désének és a 296. § (2) bekezdése a/l. pontjának változatlanul megha­gyása mellett] jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettének kellett megjelölni. A büntetés kiszabását felülvizsgálva a másodfokú bíróság helyesnek fogadta el a járásbíróság által felismert és értékelt bűnösségi körülmé­nyeket. A cselekmény tárgyi súlyát is figyelembe véve, a bűnösségi kö­rülményekhez igazodóan történt a módosított Btk. 68. §-a (2) bekezdés d) pontja II. fordulatának a vádlott javára történő alkalmazása is. A felhívott törvényhelyre figyelemmel az alkalmazott büntetés neme helyes, annak mértékét azonban a megyei bíróság nem találta megfele­lőnek. A megyei bíróság ezért az első fokú ítélet vonatkozó részét a Be. 260. §-a alapján megváltoztatta és az Sz. László vádlottal szemben kisza­bott pénzfőbüntetés összegét felemelte. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseit azonban a megyei bíróság megfelelőnek találta, ezért azokat a Be. 259. §-ának (1) bekezdése értel­mében helybenhagyta. (Kecskeméti Megyei Bíróság 2. Bf. 982/1974. sz.) (257/1975.) 453

Next

/
Oldalképek
Tartalom