Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)
Mindezeket egybevetve a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a cselekmény tárgyi súlyára, fokozott társadalmi veszélyességére figyelemmel csupán végrehajtandó büntetés alkalmas az általános és az egyéni megelőzés céljainak elérésére. A már kifejtett körülményekre tekintettel a közügyektől eltiltás mellőzése sem volt indokolt. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy a III. r. terheltre vonatkozó részükben a járásbíróság ítélete és a cselekmény minősítése, a megyei bíróság ítélete pedig a cselekmény minősítése, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése, valamint a közügyektől eltiltás mellőzése tekintetében törvénysértő. (Legf. Bír. B. törv. II. 251/1974. sz.) (458/1974.) 7545. A vendéglátóipari egységben, üzletben, valamint a közönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati vagy más helyiségben elvesztett, otthagyott vagy ottfelejtett tárgy elvétele lopást valósít meg és nem jogtalan elsajátítást. Az N-i Járásbíróság az 1974. évi május 16. napján hozott ítéletével F. Zoltánt lopás vétsége miatt 1000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítéleti tényállás szerint az italozó életmódot folytató terhelt 1974. február 12. napján a „Lilla" presszóban tartózkodott, ahol H. Jánosnénak a földre esett pénztárcáját magához vette. A pénztárcából az ott elhelyezett 790 Ft körüli összeget kivette, míg a pénztárcát a cs-i autóbuszállomás W- C.-jében elrejtette. A K-i Megyei Bíróság az 1974. október 22. napján hozott ítéletével az első fokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét jogtalan elsajátítás vétségének minősítette, ezért őt 1000 Ft pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A másodfokú ítélet ellen a cselekmény téves minősítése és a pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztése miatt emelt törvényességi óvás alapos. A megyei bíróság azért minősítette a cselekményt jogtalan elsajátítás vétségének, mert az elkövető talált idegen dolgot tulajdonított el. A pénzbüntetés végrehajtását pedig azért függesztette fel próbaidőre, mert a terheltnek két kiskorú gyermeke van, büntetve nem volt, a kár megtérült, s így várható, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Az eljárt bíróságoknak a bűnösség kérdésében elfoglalt jogi álláspontja megfelel a törvénynek. A másodfokú ítéletben azonban a cselekmény minősítése az anyagi büntető jogszabályok megsértésével történt. A Legfelsőbb Bíróság már több határozatában rámutatott arra, hogy „a vendéglátóipari egységben hagyott ingóságok nem válhatnak talált dolgokká". (BJD 5229. sz. BH 5792. sz. Legf. Bír. B. törv. II. 293/1968. sz.) A Ptk. 129. §-ának (2) bekezdése a közönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben talált dolgokra a találással való tulajdonjogszerzést azért zárta ki, mert ezeken a helyeken felejtett tárgyak az állami szerv, illetve a vállalat birtokában levőnek tekintendők. Ezeken a helyeken tehát a találó nem birtokon kívüli dolgot vesz magához. 421