Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki folytatólagosan elkövetett megrontás bűntettében. Ezért őt 8 hónapi szabadságvesztésre és 1000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A megyei bíróság az ügyész által a Btk. 70. §-ának alkalmazása miatt bejelentett fellebbezés folytán a járásbíróság ítéletét felülbírálta és azt helybenhagyta. Az ítélet alapjául szolgáló tényállás lényege a következő. A terhelt 1973 májusában ismerkedett meg a sértettel, aki 1960. június 15-én született. A terhelt és a sértett között érzelmi kapcsolat alakult ki. A sértett gyakran járt a terhelt lakására. Ügy tervezték, hogy iskoláik elvégzése után majd házasságot kötnek. 1973. december 4-én a terhelt és a sértett között nemi kapcsolat létesült, amikor is a sértett a 14. életévét még nem töltötte be. Ezt követően rendszeresen közösültek. 1974. május végén észlelte a sértett, hogy terhes. A terhelt és a sértett orvoshoz mentek, az orvos megállapította, hogy a sértett 2 hónapos terhes. 1974. július 4-én a sz-i kórházban a sértett terhességét megszakították. Ezt követően néhány hét múlva a terhelt és a sértett között a kapcsolat megszakadt. A járásbíróság ítéletének, illetve a megyei bíróság végzésének a büntetést kiszabó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az eljárt bíróságok a Btk. 70. §-a (1) bekezdésének alkalmazását arra alapították, hogy a terhelt és a sértett kapcsolata komoly érzelmeken alapult, és szándékukban volt házasságot kötni. A terhelt azonban tisztában volt azzal, hogy 14 éven aluli gyermekkel nemi viszonyt létesíteni nem lehet, mivel a járásbíróság már korábban hasonló bűncselekmény miatt bírói megrovásban részesítette. A megrontás bűntettét a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A magas büntetési tételnek az a törvényalkotó által kifejezett célja, hogy fokozott védelmet biztosítson a 14 éven aluli gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének. A terhelt huzamos időn keresztül folytatólagosan követte el a bűncselekményt. A kapcsolat folytán a sértett teherbe esett, s a terhességét művi úton szakították meg. Az eljárt bíróságok mindezeket a körülményeket figyelmen kívül hagyva, törvénysértéssel jutottak arra az álláspontra, hogy a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyességgel, valamint cselekményének fokozott tárgyi súlyával arányban áll és megfelelő visszatartó erőként hat a felfüggesztett szabadságvesztés. A Legfelsőbb Bíróság ezért a kifejtett indokokra figyelemmel a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az eljárt bíróságok idézett határozatainak a szabadságvesztés próbaidőre való felfüggesztését tartalmazó rendelkezése törvénysértő. Ezért a Be. 290. §-ának (3) bekezdése alapján a fenti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte és a terhelttel szemben 8 hónapi végrehajtandó szabadságvesztést állapított meg, amely megfelel a Btk. 34. §-ában írt büntetési céloknak, és egyben a kifejtett indokokra figyelemmel a Btk. 70. §-ának alkalmazását mellőzte. (Legf. Bír. B. törv. III. 62/1975. sz.) (403/1975.) 411