Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

7045. í. Abban a kérdésben, hogy a cselekménynek kísérleti szakban maradása mikor és milyen súllyal értékelhető enyhítő körülményként, mindig az adott cselekmény tárgyi sajátosságainak vizsgálata alapján lehet csak állást foglalni. II. A különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés bűntettének kísérlete esetében törvénysértő az enyhítő szakasz alkalmazása, ha a cselekmény következménye rendkívül súlyos. (424/1974.) Részletesen: Btk. 253. § (2) bek. a) pontnál. n. § 7046. Emberölés bűntettének előkészülete csak akkor állapítható meg, ha a terheltben a sértett megölésére a konkrét szándék kialakult. A megyei bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének előkészületében és garázdaság bűntettében. A megállapított tényállás lényege a következő. Az 1910-ben született, nyugdíjas, büntetlen előéletű vádlott régóta italozik, de agresszív magatartást ittas állapotban sem szokott tanúsítani. Idegbeteg feleségét a kórházban kezelték; mióta a felesége beteg volt, a vádlott nagyobb mértékben italozott. A vádlott a vádbeli napon is italozott és közepes fokú ittasság állapotába került. Az utasellátóban emiatt nem szolgálták ki s amikor követelődzőén lépett fel, az alkalmazottak odahívták K. J. és B. J. rendőröket, akik a vádlottat az utasellátó helyiségéből kikísérve hazaküldték. A vádlott közeli lakásában kést vett magához, majd visszament az állomásra. Útközben azt kiabálta, hogy az egyik intézkedő rendőrt megöli. Egy MÁV dolgozó erre felhívta a rendőrök figyelmét, akik ezért a vádlott keresésére indultak. Eközben a vádlott az utasellátó éttermi részében kését az egyik felszolgálónő oldalához nyomta s közben megkérdezte tőle: „Lesz vacsora vagy nem?" A felszolgálónő a vádlottat erélyesen elküldte, mire az eltávozott az étteremből. Amikor a rendőrök közeledtek hozzá, a vádlott feléjük tartva ezt hajtogatta: „Megölöm". Eközben a kést a kezében tartotta. A két rendőr a vádlotthoz lépve puszta kézzel és gumibottal ellenállásra képtelenné tették, majd megbilincselve előállították őt. Az első fokú bíróság álláspontja szerint a vádbeli esemény körülményeiből — nevezetesen abból, hogy a vádlott késsel a kezében, ölésre irányuló kijelentéseket hangoztatva az állomásra ment, majd amikor a rendőröket észrevette, a kést elővette — arra vonható következtetés, hogy szándéka K. J. rendőr megölése volt, cselekménye azonban azért nem jutott el az emberölés bűntettének kísérleti szakaszáig, mert a rendőrök megelőző tevékenysége a bűntett végrehajtásának megkezdését elhárította. Ennek megfelelően minősítette az első fokú bíróság a vádlottnak ezt a magatartását emberölés bűntettének előkészületeként. A Legfelsőbb Bíróság ezt az okfejtést nem tette magáévá. A pozitív életvezetésű, bár rendszeresen italozó, de nem gyakran lerészegedő és erőszakoskodásra ittasan sem hajlamos vádlott a vádbeli alkalommal az alkohol hatása alatt zavaros, logikátlan magatartást tanúsított. Miután a rendőrök hazaküldték, otthon bekapcsolta a televíziót, de 27