Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

rozniuk. Az eljárt bíróságok az ilyen értelemben való határozathozatalt elmulasztották, határozatuk emiatt törvénysértő. Törvénysértőnek tartja a törvényességi óvás a másodfokú bíróság ítéletének azt a rendelkezését is, amellyel elkobozni rendelte az I—III. r. terhelttől lefoglalt arany karóracsatot. A törvényességi óvás helyesen utalt e tekintetben a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatára, amelynek megfelelően a BJD-ben 969. szám alatt felvett határozatában a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a lopott pénzen vásárolt tárgy elkobzása nem sértheti a lopással károsított sértettek követelésének a kielégítését. Az adott esetben a tényállásból kitűnően a II. r. terhelt különböző sértettektől ellopott 16 700 Ft-ot, továbbá az ismeretlen módon szerzett 17 600 Ft-ot átadta az I. r. terheltnek annak közlésével, hogy ezek a pénzösszegek lopásból eredőek. Az I. r. terhelt ebből a pénzösszegből vásárolta az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat egyik üzletében 4243 forintért az arany karóracsatot, 29 744 forintért pedig az arany karkötőt. Ezeket a tárgyakat elkobozta a másodfokú bíróság. Ismertek azok a sértettek, akiknek sérelmére a II. r. terhelt a különböző lopásokat elkövette, sőt, a sértetteknek egy része — mint arról fentebb már említés történt — a polgári jogi igényt is előterjesztette. A Legfelsőbb Bíróságnak fentebb ismertetett álláspontjára tekintettel is törvénysértő volt a két aranytárgy feltétlen elkobzásának az elrendelése, mert az adott esetben az csak a sértettek polgári jogi igényének kielégítésétől függően lett volna elrendelhető. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság ítéletének az elkobzást kimondó rendelkezése törvénysértő, a törvénysértő rendelkezést hatályon kívül helyezte, az elkobzást feltételtől függően, illetve szűkített körben rendelte el, és az ügyet ebben a keretben lefolytatandó új eljárás végett a kerületi bírósághoz visszaküldte. A kerületi bíróságnak az új eljárás során — záros határidő kitűzésével — fel kell hívnia a sértetteket, hogy a polgári jogi igényüket hiteltérdemlően vagy az idő alatt a polgári per megindítását igazolják. Csak a sértettek polgári jogi igényének a kielégítése után fennmaradó összeg szolgálhat az elkobzás tárgyául. (Legf. Bír. B. törv. V. 358/1973. sz.) (141/1974.) 7152. A terhelttől lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást illet, de annak kiléte nem állapitható meg. A járásbíróság az 1973. április 23-án megtartott előkészítő ülésén hozott végzésével a vádlottal szemben lopás vétsége miatt tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést szabott ki. A tényállás szerint a vádlott 1972 augusztusában meglátogatta az apósát. Amikor a lakóhelyére akart visszamenni, már nem volt más jármű, ezért az esti órákban az italbolt előtt egy lezáratlan férfi kerékpárt magához vett s azzal lakóhelyére kerékpározott. A kerékpárnak az eltulajdonításkori értéke kb. 600 Ft volt. Az eltulajdonított kerékpárt a vádlott 1973. február 25-ig használta is. E napon a rendőrjárőr igazoltatta, s az igazoltatás során derült ki, hogy a vádlott a kerékpárt jogtalanul eltulajdonította. 111