Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

kezelést büntetés végrehajtási intézetben kell foganatosítani — lehetsé­ges csupán a zárt gyógyintézeti kezelés. Következésképpen a jogszabályi rendelkezés folytán is kizárt a szabadságvesztés ideje alatt az olyan kényszerel vonó-kezelés, amelynek végrehajtása csak gyógyintézetben lehetséges. A határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezke­dett, hogy az adott esetben a kényszerel vonó-kezelés elrendelése jogsza­bályi rendelkezés folytán kizárt. A Btk. 62. §-ának belső szerkezetéből nyilvánvalóan következik, hogy a (3) bekezdésben előírt és a szabadságvesztés végrehajtása alatti foga­natosítás a (2) bekezdésben felsorolt mindkét esetre vonatkozik, tehát arra is, amikor egyébként rendelőintézetben és arra is, amikor zárt gyógyintézetben lenne foganatosítandó a kényszerelvonó-kezelés. De erre utal az is, hogy az 1/1966. (VI. 3.) EüM számú rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint a kényszerelvonó-kezelést — minden megkülön­böztetés nélkül — büntetés végrehajtási intézetben kell foganatosítani akkor is, ha eredetileg nem végrehajtható szabadságvesztés mellett al­kalmazzák, de utóbb a bíróság az egyéb büntetést szabadságvesztésre változtatta át, vagy elrendelte a felfüggesztett szabadságvesztés végre­hajtását. A szabadságvesztés végrehajtása alatti foganatosítás kérdésében ál­lást foglalt a Legfelsőbb Bíróság 8/1969. számú tanácsvezetői értekezleti megállapodása is. Eszerint a bíróság által elrendelt, de még meg nem kezdett vagy be nem fejezett kényszerelvonó-kezelést külön bírói in­tézkedés nélkül büntetés végrehajtási intézetben kell foganatosítani, il­letve befejezni abban az esetben, ha nem a szabadságvesztés mellett el­rendelt rendelőintézeti vagy zárt gyógyintézeti kezelés megkezdését vagy folytatását más ügyben kiszabott szabadságvesztés foganatba vé­tele akadályozza. A most kifejtett álláspont nemcsak arra az esetre irányadó, amikor a rendelőintézeti kezeléstől a terhelt életmódja, a kórházi kezelések ta­pasztalata stb. alapján eleve nem várható eredmény, hanem arra az esetre is, amikor a kényszerelvonó-kezelésre kötelezett egészségi álla­pota miatt kizárt a rendelőintézeti foganatosítás. A fentiek értelmében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a má­sodfokú bíróság törvényességi óvással megtámadott végzésének a kény­szerelvonó-kezeléssel kapcsolatos rendelkezése törvénysértő. (Legf. Bír. B. törv. V. 86/1975. sz.) (348/1975.) Az elkobzás 63. § 7151. Az elkobzás tárgyául csak a sértett polgári jogi igényének a kielégítése után fennmaradó összeg szolgálhat. 1. A kerületi bíróság ítéletével az I. r. terheltet 2 rb. — egy esetben jelentős értékkel kapcsolatban elkövetett — devizagazdálkodást sértő 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom