Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

célokra figyelemmel, mellékbüntetésként vagyona egy részének elkobzására ítélte. (Legf. Bír. B. törv. IV. 1094/1974. sz.) (99/1975.) 7142. Tiltott határátlépés miatt elítélttel szemben mellékbüntetésül teljes vagyonelkobzásnak a tulajdoni helyzet és az egyéb lényeges körülmények tisztázása nélkül való alkalmazása törvénysértő. A járásbíróság ítéletével, illetve a másodfokon eljárt megyei bíróság végzésével a terheltet tiltott határátlépés bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre, teljes vagyonelkobzásra és a közügyek gyakorlásától 2 évi eltiltásra ítélte. A tényállás szerint a terhelt és társai illegális körülmények között elhagyták az ország területét és Jugoszláviába, majd onnan Olaszországba szöktek. A vagyonelkobzást kiszabó rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a terheltet — az egyébként helyesen meghatározott főbüntetés és közügyektől történő eltiltás kimondása mellett — mellékbüntetésül teljes vagyonelkobzásra is ítélték. A vagyonelkobzás mint mellékbüntetés célja a főbüntetéssel azonosan az általános és a különös megelőzés. A Btk. alapelveiből következik: a fő- és mellékbüntetések ebből a szempontból egységet képeznek. A vagyonelkobzás rendszerint nemcsak az elkövetőt, hanem a hozzátartozókat is hátrányosan érintheti. Éppen ezért a differenciált büntetéskiszabás követelménye elengedhetetlenné teszi, hogy a bíróságok a vagyonelkobzás tényleges hatását az elbírált ügy vonatkozásában konkrétan vizsgálják. A vagyonelkobzás kiszabásánál is tehát az egyéniesítés követelményeinek megfelelően figyelembe kell venni a személyi körülményeket, a vagyoni és családi viszonyokat. Az elkobzás alá került családi ház és személygépkocsi tulajdona tekintetében a terhelt felesége — az első fokú bíróság ítéletének meghozatala után — a járásbírósághoz benyújtott beadványában előadta, hogy az ingatlan nem egyedül a férje, hanem az ő tulajdonában is van. Előadta, hogy beteg, rokkantnyugdíjas és az ő eltartásában maradt a szellemileg visszamaradt kislány is. A bíróságok által kiszabott teljes vagyonelkobzás mind az ő, mind a gyermeke megélhetését veszélyezteti. A terhelt feleségének beadványára a megyei főügyészség a másodfokú bírósághoz intézett átiratában indítványozta, hogy a megyei bíróság a kérelemmel kapcsolatban folytasson le bizonyítást, és amennyiben az előadottak bizonyítást nyernek, indítványozta a teljes vagyonelkobzás helyett részleges vagyonelkobzás kimondását. A másodfokú bíróság azonban bizonyítást nem folytatott le, és bővebb indokát sem adta annak, hogy miért tette magáévá az első fokú bíróság ítéletének a vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezését. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott határozatoknak az említett vagyonelkobzás kiszabására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot e tekintetben új eljárás lefolytatására utasította. A terhelt felesége által benyújtott kérelemben foglaltakkal kapcsolatban — a fenti elvek érvényre juttatása érdekében — bizonyítást kell lefolytatni, és annak eredményeként — figye203