Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

időben, amikor a vádbeli cselekményt elkövette, tudomása volt-e a ha­tározat téves voltáról. Maga a vádlott előadta, hogy 1969 nyarán a K.-i Alkotmány mg. ter­melőszövetkezet egyik vezetőségi tagja felhívta őt, hogy ne küldje szarvasmarháit a legelőre. A megyei bíróság álláspontja szerint az ellenérdekű féltől származó felhívás semmiképp sem lehetett alkalmas arra, hogy a vádlottnak az államigazgatási határozat jogszerűségébe vetett bizalmát megingassa. A rendelkezésre álló adatok szerint a vádlott hitelt érdemlően csak az ellene a járásbíróság előtt folyamatban volt ügyben 1969. november 4-én megtartott tárgyaláson, a vb-titkár vallomásából értesült arról, hogy a szóban forgó államigazgatási határozat téves volt, tehát jóval azt követően, hogy a vád tárgyává tett cselekményt elkövette. Az eljárás adatai szerint a szóban forgó legelő az 1967. évi IV. tv. alapján a K.-i Alkotmány mg. termelőszövetkezet tulajdonába került. Az ezt megállapító határozatokat azonban csak 1969. június 25-én bo­csátották ki, s a vádlott által benyújtott fellebbezést a megyei föld­hivatal 1970. január 5-én — ugyancsak a vádbeli cselekmény elkövetése után — kelt határozatával utasította el, tehát az alaphatározatok csak akkor emelkedtek jogerőre. Ekként ez az eljárás sem zárja ki a vádlott tévedését. A megyei bíróság álláspontja szerint a vádlott az említett állam­igazgatási határozat birtokában, annak jogszerűségében bízva, a vád tárgyává tett cselekményét abban a téves feltevésben vitte véghez, hogy a szóban forgó földterület nem volt a K.-i Alkotmány mg. termelőszö­vetkezet használatában, s így cselekménye a társadalomra nem veszé­lyes, s erre a feltevésre alapos oka volt. A Btk. 24. §-ának (2) bekezdése értelmében nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben vitte véghez, hogy az a társa­dalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka volt. A megyei bíróság ezért a vádlottat az ellene folytatólagosan elköve­tett, társadalmi tulajdont károsító rongálás miatt emelt vád alól a Btk. 19. §-ának d) pontjában írt büntethetőséget kizáró okra (tévedés) figye­lemmel, a Be. 226. §-a (1) bekezdésének c) pontja [Be. 214. §-a (3) be­kezdésének c) pontja] alapján felmentette. (Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. II. 1087/1970. sz.) (6788.) 5654. Lopás alól felmentés tévedés címén. Az első fokú bíróság a vádlottat visszaesőként elkövetett lopás bűn­tette miatt — fegyházban végrehajtandó — 8 hónapi szabadságvesz­tésre, a közügyek gyakorlásától 1 évi eltiltásra és kényszereivonó­kezelésre ítélte. A vádlott a T. Tibortól kölcsönkért kék színű, használt kerékpárral ment be a városba és az italbolthoz érve, a kerékpárt az italbolt előtt hagyta. Több nagyfröccsöt fogyasztott el, majd távozóban nem a bir­tokában jogosan levő kerékpárra ült fel, hanem Sz. István hasonló tí­pusú, zöldre festett kerékpárjára. Ekkor abban a hiszemben volt, hogy az eredetileg kölcsönkért kerékpárral közlekedik. Majd egy újabb ital­boltba ment, az italozás befejezése után a kerékpárt T. Tibor háza mö­gött helyezte el, akitől eredetileg a kék színű kerékpárt kölcsön kérte. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom