Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

kihúzta és az útpadkára ugrott. A nyerges vontató mintegy 10 km/óra sebességgel, kb. 30—40 fokos szögben folytatta útját a ház felé. A vontatónak azonban át kellett haladnia a ház előtt levő kb. 3 méter széles és átlagosan 50 cm mély árkon. Miután a kormány nem volt rögzítve, a gépkocsi első kerekei irányt változtattak: a kanyar íve kiegyenesedett, így a vontató a ház kerítése előtt álló elektromos vezetéket tartó betonoszlopnak ütközött, azt meghajlította, majd megállt; a ház faláig el sem jutott. A csattanásra a lakásban tartózkodók kiszaladtak. Az egyik szomszéd kérdésére a vádlott azt válaszolta, hogy a fiát akarta meglátogatni, de amikor a házhoz ért, elromlott a fékje. A vádlott anyósának a házában a cselekmény elkövetése idején többen tartózkodtak. Minthogy személyi sérülés nem történt, az intézkedő rendőr — a jogosítvány egyidejű bevonása mellett — a vádlottat arra hívta fel, hogy másnap jelentkezzék a rendőrségen. A vádlott másnap a nyerges vontatóval elindult, hogy az utasításnak megfelelően a rendőrségen jelentkezzék. A rendőrt azonban nem találta. 3 korsó sör elfogyasztása után családi nehézségei és az előző esti események hatására elhatározta, hogy szándékosan nekihajt egy hirdetőoszlopnak, hogy e cselekménye miatt a rendőrség letartóztassa. Elhatározását valóra is váltotta, nekihajtott mintegy 10—15 km/óra sebességgel a vasbeton alapra csavarozott, mintegy 90 cm átmérőjű, 190 cm magas, y2 q súlyú hirdetőoszlopnak és azt feldöntötte. Az okozott kár kb. 1000 Ft. A megállapított tényállás alapján az első fokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményeit is a törvénynek megfelelően minősítette. Megfelel a törvény rendelkezéseinek a kiszabott büntetés is, de tévedett az első fokon eljárt bíróság akkor, amikor a büntetés végrehajtását nem függesztette fel. Az első fokú bíróság ugyanis helyesen következtetett arra, hogy a vádlott szándéka az anyósa házának az összedöntésére irányult és hogy belátta: cselekménye a házban levők halálát is eredményezheti, de cselekménye a társadalomra veszélyes következményeivel szemben közömbös maradt. Az ölési cselekménye tehát megvalósítja a több emberen elkövetett emberölés bűntettének a kísérletét [Btk. 253. § (2) bek. d) pont]. Minthogy azonban a gépkocsi az árkon való áthaladáskor szükségszerűen irányt változtatott, de irányváltoztatás nélkül is — tekintettel a haladási sebességre — ha eredeti szögben ütközik a ház homlokzati falának, azt — minthogy a ház betonoszlopokra épült — be sem döntötte volna, csupán megrongálja: a használt eszköz — az adott körülmények között — alkalmatlan volt a szándékolt eredmény, a ház rombadöntésének az elérésére. A vádlott ezért cselekményének a végrehajtását alkalmatlan eszközzel kísérelte meg [Btk. 10. § (2) bek.]. A bűnösségi körülményeket — az enyhítőként figyelembe vett büntetlen előéletet, az 1 kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodást!, az őszinte megbánást és az enyhébb fokú korlátozottságot az első fokú 27