Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

Az irányadóul elfogadott tényállás szerint a sértett közölte a vádlottal, hogy gyermekével elköltözik, és a bútorait elviszi. Május 27-én a vádlott, miután a munkából hazatért, látta, hogy felesége elhagyta. Ezért elhatározta, hogy a lakásba visszatérő sértettet villanyárammai agyonütteti. A vádlott tudta, hogy felesége vissza fog térni, mert hiszen közölte vele, hogy a bútorokat is elviszi. A vádlott ennek tudatában a 220 voltos áramot a lakás külső ajtózárjába vezette a tényállásban rögzített módon. A kihallgatott villamossági és orvosszakértők egybehangzóan vallották, hogy a vádlott által alkalmazott mód alkalmas volt emberélet kioltására. A vádlott tehát az általa elérni kívánt halálos eredmény bekövetkezéséhez mindent megtett. A vádlottnak a továbbiakban semminemű tevékenységet nem kellett már kifejtenie. Az általa kívánt eredmény szükségszerűen bekövetkezett volna, ha útközben a tanácselnök nem figyelmezteti a sértettet, és az hazatér a közös lakásba. A kifejtettek szerint a vádlott lényegesen többet valósított meg, mint az ölési cselekményre való előkészületet. Az általa elkövetett cselekmény már akkor, amikor a halálos eredmény előidézésére alkalmas áramot az ajtó kilincsébe vezette, az emberölés kísérleti szakába jutott, minthogy a maga részéről mindent megtett, hogy a halálos eredmény bekövetkezzék. A halálos eredmény létrejöttéhez részéről már semminemű tevékenységre nem volt szükség. A Legfelsőbb Bíróság a fentiekben kifejtett indokokra figyelemmel a cselekmény minősítésének megváltoztatására okot nem látott. (Legf. Bír. Bf. III. 896/1970. sz.) (6742.) 5566. Maradandó testi fogyatékosságot előidéző testi sértés bűntettének kísérletét kell megállapítani, ha a súlyosabb eredmény kizárólag a sértett magatartása folytán maradt el. A vádlott, miután a sértettet a szeme kiszúrásával fenyegette, vasvillával meg is sértette annak a jobb szemét. Az alkalmazott eszköz alkalmas is volt olyan sérülés okozására, amelynek folytán a sértett egyik szemét el is veszthette volna, súlyosabb sérülés csak a sértett elmozdulása folytán nem keletkezett. A vádlott a maga részéről mindent megtett a súlyosabb eredmény elérésére, a szándéka a szem kiszúrására irányult, és az rajta kívül álló okból maradt el. Ezért a vádlott cselekménye a módosított Btk. 257. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő maradandó testi fogyatékosság előidézésére irányuló testi sértésnek a Btk. 9. §-a szerinti kísérletét valósította meg. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Bf. 284/1971. sz.) (7080.) 5567. Külföldre szökés kísérlete helyett a bűntett előkészületének a megállapítása, mert a szolgálati helyét elhagyó vádlott a határ irányába való elindulást olyan feltételhez kötötte, amely nem következett bel (6367.) Részletesen: Btk. 313. §-ánál. 5568. Olyan esetben, amikor a meghamisított békekölcsönkötvény a forgalombahozásra, a beváltásra alkalmatlan, a pénzhamisítás bűntettének kísérletét kell megállapítani. (6582.) Részletesen: Btk. 241. §-nál. 22