Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

III. Az összbüntetést kiszabó bíróságnak ítéletében rendelkeznie kell arról, hogy az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztést melyik fo­kozatban kell egységesen végrehajtani. Az összbüntetést kiszabó ítéletben a bíróság az összbüntetésként al­kalmazott szabadságvesztés egész tartamára (terjedelmére) nézve az alapítéletekben megállapított legszigorúbb fokozatot rendeli alkalmazni. A Btk. 73. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetben (quasi halmazat) a szabadságvesztés végrehajtásának a fokozatát is úgy kell meghatá­rozni, mintha valamennyi bűncselekményt egy eljárásban bírálták volna el és azokra halmazati büntetést szabtak volna ki. A bíróság ítéletében az összbüntetésként kiszabott, háromévi tartamot meghaladó szabadságvesztést sem rendelheti szigorított börtönben vég­rehajtani [Btk. 38/B. § b) pont], ha ezt a tartamot az összbüntetés a gondatlan bűncselekmény vagy a szándékos vétség miatt alkalmazott szabadságvesztés mértéke folytán haladná meg. összbüntetés kiszabásánál a szabadságvesztésre átváltoztatott javító­nevelő munkát a végrehajtás fokozatánál figyelmen kívül kell hagyni. IV. A Btk. 38., 38/A—E. §-ainak alkalmazásánál a mentesítés hatá­sának, az összbüntetésnek, az ún. quasi halmazat esetének, a konok bűnöző fogalmának ugyanazt az értelmet kell tulajdonítani, mint a Btk. 39. §-ának alkalmazási körében. V. A Btk. 38/A. §-ának c) pontján, 38/E. §-ának (1) bekezdésén ille­tőleg a 97/A. §-a (1) bekezdésének c) pontján alapuló ítéleti rendelke­zésben a bíróság kötve van. VI. Nem ütközik a súlyosítási tilalomba (Be. 241. §), ha a másodfokú bíróság — bár a terhelt terhére fellebbezést nem jelentettek be — az első fokú bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy a szabadság­vesztést szigorúbb fokozatban rendeli végrehajtani. VII. Kizárólag a Btk. 38/E. §-a (1) bekezdésének a terhelt javára tör­tént alkalmazása miatt bejelentett fellebbezés alapján az első fokon kiszabott büntetés nem súlyosítható. VIII. A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában való végrehajtásának elrendelése esetén a katonai bíróság­nak az ítélet rendelkező részében meg kell határoznia, hogy ha az el­ítélt szolgálati viszonya a büntetés letöltése előtt megszűnik, a szabad­ságvesztést mely fokozatban kell végrehajtani. Végrehajtási fokozatként pedig — ha ennek lehetőségét a törvény nem zárja ki — a fogházat kell kijelölni. I. A Btk. 38. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság ítéletében ren­delkezik arról, hogy a szabadságvesztést melyik fokozatban kell végre­hajtani. Ehhez képest az ítélet rendelkező részében a bíróság pl. a lo­pás bűntettében, illetve vétségében mondja ki bűnösnek a terheltet és megállapítja, hogy az ezek miatt kiszabott szabadságvesztést fegyház­ban (szigorított börtönben, börtönben, fogházban) kell végrehajtani. A Be. 220. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a vádlottat bűnösnek mondják ki, az ítélet rendelkező része tartalmazza a kiszabott bünte­tést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket is. A Be. 163. §-ának (4) bekezdése szerint a bírósági határozat indokolásának tartalmaznia kell a határozat rendelkezéseinek indokait, és meg kell jelölni az azok alapjául szolgáló jogszabályokat. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom