Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

nak, míg enyhébb fokozat kijelölésére akkor kerülhet sor, ha a bűntett elkövetése alkalomszerű, vagy az elítélt személyi körülményeire, a bűn­tett indítékára és az elkövetés módjára tekintettel alaposan feltehető, hogy az átnevelése enyhébb végrehajtási fokozatban is elérhető. Téves az a szemlélet, hogy a törvényes rendelkezések betartása az el­ítéltre méltánytalan. Az előzőekből kitűnően nem kétséges ugyanis, hogy a szándékos bűntettért elítélt terhelten is mód van a szabadság­vesztést a büntetésvégrehajtás enyhébb fokozatában foganatosítani, erre azonban csak a 38/E. § (2) bekezdésében foglalt törvényi előfelté­telek fennállása esetén és csakis ekkor van törvényes lehetőség. Az ítéleti tényállás szerint a hasonló cselekményekért már ismételten büntetett, bár büntetlen előéletűnek tekintendő terhelt 1966. június 9. napján az esti órákban alkoholtól közepesen befolyásolt állapotban S.-on tehergépkocsival vett részt a közúti forgalomban. Alkoholos álla­pota miatt egy előtte haladó, majd fékező személygépkocsinak csekély sebességgel nekiütközött. Amikor ezt követően az intézkedő rendőr tőle a gépjárművezetői engedélyét és a gépkocsi forgalmi engedélyét kérte, a helyszínről eltávozott, tovább italozott, és csak éjfél után találtak rá, amikor vérvétel végett előállították. Nyilvánvaló mindezekből, hogy a terhelt által elkövetett bűntett nem alkalomszerű volt, s a személyi, különösen pedig a cselekmény elkö­vetésének körülményei nem nyújthattak reményt arra, hogy az átne­velése enyhébb végrehajtási fokozatban is elérhető. Hasonló körülmé­nyek között, ha a terhelt esetleges többletcselekménye folytán (baleset­okozás) a bűntett a Btk. 258. §-ának (1), illetve (2) bekezdése szerint mi­nősülne, akkor ellenkező irányban terhére kerülne előtérbe a Btk. 38/E. §-ának alkalmazása. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. §-ának (1) be­kezdése alapján megállapította, hogy a megyei bíróság mint másodfokú bíróság végzésének a terhelt büntetés végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezése törvénysértő. Mivel azonban a terhelt szabadságvesztését kiállotta, a Legfelsőbb Bíróság a Be. 282. §-ának (7) bekezdése alapján határozatának a felekre és egyéb érdekeltekre kiterjedő hatályt nem tulajdonított. (Legf. Bír. B. törv. IV. 1091/1967. sz.) (5631.) 4712. Emberölést elkövető, többszörösen visszaeső terhelttel szemben az általánostól eltérő enyhébb végrehajtási fokozat törvénysértő kije­lölése. Az elsőfokú bíróság az 1967. április 1. napján kelt ítéletével bűnös­nek mondotta ki a terheltet emberölésben. Ezért 10 évi szabadságvesz­tésre és a közügyektől 8 évi eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést bör­tönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelt különböző munkahelyeken mint segédmunkás dolgozott, legutóbb az egyik termelőszövetkezet kertészetében mint hajtó. Gyak­ran italozott, és az ital hatása alatt kötekedővé vált. Többször előfor­dult, hogy italos állapotban verekedéseket kezdeményezett. 1964-ben hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom