Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

ítélet keltének időpontjában már hatályban voltak a Btk.-nak az 1966. évi 20. számú tvr-rel módosított, illetve megalkotott 38. és 38/A—E §-ai. Ezek értelmében pedig a bíróságnak az ítéletében rendelkeznie kell a szabadságvesztés végrehajtásának a fokozata felől. A helyes jogértelmezés mellett az összbüntetésbe foglalás tárgyában eljárt bíróságnak a szabadságvesztés fokozata felől annak szem előtt tartásával kellett volna rendelkeznie, mintha a fokozat megállapítása az első ízben szándékos bűntett miatt folyamatban volt ügyben is a módosított Btk.-nak az előzőekben említett rendelkezései figyelembevételével megtörtént volna. Ez a fokozat pedig a Btk. 38/C. §-a értelmében: szigorított büntetés végrehajtási munkahely, mert ebben az ügyben a szabadságvesztést szándékos bűntett miatt szabták ki. Az összbüntetésbe foglalás tárgyában eljárt bíróságnak ehhez képest a fentebb részletezett három alapítéletében megállapított fokozatok kfrzül a legszigorúbbat, a szigorított büntetés végrehajtási munkahelyet és nem a büntetés végrehajtási munkahelyet kellett volna megállapítania. [BK 450. sz. V. pont (2) bek.] (Legf. Bír. B. törv. II. 842/1968. sz.) (5983.) 4705. A végrehajtási fokozatról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás korlátozásáról, illetve az abból történő kizárásról akkor is rendelkezni kell, ha a bíróság a szabadságvesztést az előzetes fogvatartással teljes egészében kitöltöttnek vette. A járásbíróság a vádlottat visszaesőként elkövetett sikkasztás miatt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, a bűnösség megállapítása miatt, felmentése érdekében. Az irányadó tényállás szerint a vádlottat a jelen ügyben elbírált bűntett elkövetését megelőzően 5 esetben ítélték el végrehajtandó szabadságvesztésre. A vádlott bűnösségének a megállapítása törvénysértés nélkül történt, a cselekményének a minősítése is helyes. A büntetés kiszabását vizsgálva a másodfokú bíróság a bűnösségi körülmények értékelésével egyetértett, a kiszabott 4 hónapi szabadságvesztést sem találta súlyosnak, annak az enyhítésére semmi alap nincs. A vádlott többszörösen büntetett előéletű, a személyében fokozottabb társadalomra veszélyesség rejlik. Téves volt azonban a járásbíróságnak az az állásfoglalása, mely szerint nem rendelkezett a büntetés végrehajtási fokozatának a megjelöléséről, sem a feltételes szabadságra bocsátás vagy kizárás kérdésében, azzal az indokolással, hogy a szabadságvesztés letöltésére nem kerül sor, mert a kiszabott szabadságvesztést az előzetes letartóztatásban eltöltött idővel teljes egészében kitöltöttnek vette. A másodfokú bíróság az ügyészi indítványnak megfelelően úgy rendelkezett, hogy a vádlottnak a szabadságvesztését szigorított börtönben kell letöltenie a Btk. 38/A. §-ának a) pontja alapján, és a Btk. 39. §-a (3) bekezdése c) pontjának első tétele alapján feltételes szabadságra nem bocsátható, mert a jelen cselekménynek elkövetését megelőzően már többször volt szabadságvesztésre elítélve, s az utolsó szabadságvesztésének kiállása óta az újabb bűntett elkövetéséig 10 év még nem telt el. 79