Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

alapján — 1966. február 22-én a terheltet — az 1963. évi 4. sz. tyr. 8. §-ában írt 3 éves határidőn belül elkövetett — csalás miatt 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte 10%-os bércsökkentéssel. Egyben megállapította, hogy az 1. és 2. alatti ügyekben alkalmazott kegyelem hatályát vesztette, és elrendelte mindkét büntető eljárás lefolytatását. (Id. sz. tvr. 8. §.) Ez az ítélet a terhelt vonatkozásában perorvoslat hiányában 1966. március 5-én elsőfokon jogerőssé vált. 4. A 3. alatti ítéleti rendelkezés folytán az 1. alatti, kegyelem okából megszüntetett eljárás tovább folytatására került sor oly módon, hogy a kerületi bíróság 1966. március 18-án a főügyészségnek küldötte meg az iratokat a kerületi ügyészség fellebbezési óvására történő érdemi nyilatkozattétel, majd a másodfokú bírósághoz való továbbítás végett. A főügyészség a másodfokú bírósághoz 1966. április 15-én érkezett átiratában a terhelt vonatkozásában az ügyészi fellebbezési óvást eltérő tartalommal tartotta fenn. Az ily módon tovább folytatott ügyben a másodfokú bíróság 1966. október 3-án a terhelttel szemben 1. alatt hozott elsőfokú ítéletet érdemben felülbírálva azt részben megváltoztatta, a terhelt cselekményét vásárlók megkárosításának minősítette, és ezért szabta ki az elsőfokon alkalmazott büntetéseket. 5. A 3. alatti ítéleti rendelkezés folytán tovább folytatott 2. alatti ügyben a másodfokú bíróság 1966. augusztus 26-án az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket elutasította. 6. A kerületi bíróság 1967. október 9-én, illetve a másodfokú bíróság 1967. december 12-én a terheltet társadalmi tulajdont károsító sikkasztás miatt 6 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, és megállapította, hogy a terhelt a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. Egyúttal a bíróságok elrendelték a terhelttel szemben az 1. és 4. alatti ítéletekkel kiszabott 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. 7. A kerületi bíróság 1968. január 30-án jogerőssé vált ítéletével az 1. és 4. alatti ítéletekkel kiszabott 4 hónapi, valamint a 6. alatti ítélettel kiszabott 6 hónapi szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalva, a terhelttel szemben összbüntetésként 8 hónapi és 15 nepi szabadságvesztést állapított meg. 8. A 3., 4., 6. és 7. alatti bírósági ítéletek ellen emelt törvényességi óvásban kifejtett álláspont szerint a 3. alatti ügyben kelt és az 1. alatti büntető eljárás tovább folytatását elrendelő ítélet meghozatalának időpontjában — 1966. február 22-én — az 1. alatti bűntett büntethetősége elévülés okából már megszűnt. (Btk. 31. § b) pont.) Az 1. alatti bűntett 3 év elévülési időtartamát félbeszakító, utolsó büntető eljárási cselekmény [Btk. 33. § (1) bek.], az ügyész fellebbezési óvásának a bírósághoz érkezése ugyanis 1963. február 18-án volt. Ebből folyóan pedig törvénysértővé váltak az elévült bűntettel kapcsolatban rendelkezéseket tartalmazó 4., 6. és 7. alatti bírósági ítéletek is. 70