Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

kelt ítéletével a fk. I. r. terheltet összbüntetésül 3 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, míg a fk. II. r. terheltet 3 évi és 9 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Mindkét terhelt esetében a büntetést a fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani. A fk. II. r. terhelt csak a büntetés háromnegyed részének a letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A járásbíróság ítélete ellen a fiatalkorúak ügyésze jelentett be fellebbezési óvást a fk. II. r. terhelt javára a büntetés enyhítése végett, míg a fk. I. r. terhelt vonatkozásában az összbüntetési ítélet jogerőre emelkedett. A fk. II. r. terheltet a járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága 1967. január 20. napján kelt ítéletével tiltott határátlépésre irányuló előkészület, társadalmi tulajdont károsító lopás és sikkasztás miatt 10 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A cselekményt a terhelt 1966. július—szeptember hónapokban követte el. Ugyanőt a járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága 1967. május 8. napján kelt ítéletével — 1966. május elején elkövetett lopás miatt — 5 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága, 1967. május 22. napján kelt ítéletével az előbb említett két büntetést, mint quasi halmazatban elkövetett cselekményekért kiszabott büntetéseket összbüntetésbe foglalta, és a terheltet 1 évi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ezt követőleg elkövetett cselekményekért a járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága 1968. december 11. napján kelt, illetve a megyei bíróság 1969. január 24. napján kelt ítéleteivel társadalmi tulajdont károsító lopás, visszaesőként elkövetett lopás kísérlete, börtönzendülés kezdeményezése miatt, halmazati büntetésül 2 évi és 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és elrendelte a terhelttel szemben felfüggesztett, összbüntetési ítéletben megállapított 1 évi szabadságvesztés végrehajtását. Az elsőfokú bíróság a jelen összbüntetési eljárása során visszatért az alapítéletekre, holott az adott körülmények mellett ez az eljárása törvénysértő. Az összbüntetés mértékét a Btk. 73. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyes ítéletekben kiszabott büntetések alapulvételével kell megállapítani. Ebből a törvényi rendelkezésből, valamint az összbüntetés kiszabásánál irányadó elvekből következik, hogy az összbüntetésbe foglalásnál, illetve az összbüntetés kiszabásánál mindazokra az alapítéletekre, amelyekre nézve az összbüntetés kiszabásának törvényes előfeltételei fennállanak, vissza kell térni még akkor is, ha a több büntetés közül egyeseket már korábban összbüntetésbe foglaltak, és a valamennyi büntetést felölelő összbüntetést ebben az esetben az egyes eredetileg kiszabott büntetések figyelembevételével kell megállapítani. Nem az a helyzet azonban, ha a korábban több ítélettel elbírált büntetések elkövetési időpontjai megelőzik a legkorábban kelt ítélet időpontját. Vagyis a korábban elbírált cselekmények quasi halmazatot alkotnak. Amikor ugyanis a több különböző ítélettel kiszabott büntetést a Btk. 73. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával foglalták összbüntetésbe, ebben az esetben ez az összbüntetés quasi halmazati büntetésül jelent200