Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

sége segítségére siető sértettet, a fotelt letette a kezéből, és a sértettet rálökte egy másik fotelre. A terhelt említett magatartása folytán a sértett bal oldalán bordatörést szenvedett, ez átdöfte a mellhártyát, megsértette a tüdőt, s mindezek következtében a mellkason és a nyakon a bőr alatt levegőgyülem keletkezett. Sérülése 6 hét alatt gyógyult. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 70. §-a alapján a büntetés végrehajtásának a felfüggesztésére csak akkor kerülhet sor, ha a felfüggesztés összhangban áll a büntetés céljával, az elkövető megjavítása mellett szolgálja a társadalom védelmének az érdekét, és nem áll ellentétben az általános megelőzés követelményeivel. Az elbírált ügyben ezek az előfeltételek hiányoznak. Az italozó életmódot folytató s ilyen állapotban garázda magatartást tanúsító terheltet éppen e magatartása miatt előbb rendőri felügyelet alá helyezték, majd 1967. évtől kezdődően hasonló magatartásáért a rendőrség öt alkalommal megbüntette. Mindezek az intézkedések a terheltet italozó, garázda életmódja folytatásától nem tartották vissza, sőt — gondatlanul ugyan, de — súlyos testi sértést is elkövetett. Az adot esetben is leittasodva és eléggé el nem ítélhető módon, a saját lakásában minden ok nélkül felelősségre vonta a sértettet és annak a feleségét. Amikor pedig magatartása miatt a sértett lakása elhagyására hívta fel azzal, hogy menjen haza, és feküdjön le, e jóindulatú tanács megfogadása helyett a sértettre támadt, és annak súlyos sérüléseket okozott. A terhelt életvitelére, a cselekmény elkövetésének a körülményeire és annak tárgyi súlyára figyelemmel, a büntetés célja — különösen a hasonló cselekmények elkövetésétől való általános visszatartó hatás — a megfelelő tartamban főbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtása nélkül nem érhető el. Amikor a járásbíróság a szabadságvesztés végrehajtását ennek ellenére felfüggesztette, az anyagi jogi szabályokat megsértette. (Legf. Bír. B. törv. IV. 69/1969. sz. (6160.) 4846. Tartási kötelezettség elmulasztásánál — amely folyamatos bűncselekmény — az elkövetés idejének vizsgálata. A vádlott házasságából született három gyermeke közül kettő állami gondozásba került. A járási tanács vb igazgatási osztálya mint elsőfokú gyámhatóság határozatával 1967. február 1. napjától kezdődően havi 400 Ft gondozási díj megfizetésére kötelezte a vádlottat az István és János utónevű gyermekei után. A vádlott fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ez ideig semmit sem fizetett. így 1969. február 28. napjáig bezárólag 10 000 Ft a hátraléka. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság tartási kötelezettség elmulasztása miatt a vádlott bűnösségét megállapítva, őt 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész élt fellebbezési óvással, az eljárási és az anyagi büntető jogszabály megsértése miatt. A járási ügyész, aki az elsőfokú tárgyaláson nem vett részt, írásban benyújtott perorvoslati nyilatkozatának bevezető részében eljárási sza189