Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

figyelmeztetés alkalmazására annak ellenére sem kerülhet sor, hogy a terhelt személyében megvannak azok az előfeltételek, amelyek a Btk. 60. §-a alapján az eljárás megszüntetését lehetővé tennék. A Legfelsőbb Bíróság ezért a büntető eljárás megszüntetése miatt a törvénysértést a Be. 282. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, a törvényességi óvással megtámadott másodfokú határozatnak ezt a rendelkezését a (4) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és a terheltet a közúti közlekedés biztonságának gondatlan veszélyeztetése és 2 rb. gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés miatt halmazati büntetésül 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. (Legf. Bír. B. törv. V. 304/1969. sz.) (6133.) 4820. A visszaesőként elkövetett könnyű testi sértés helyett garázdaság téves megállapítása. Az elsőfokú bíróság a vádlottat garázdaság miatt egy évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést a büntetés enyhítése végett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a súlyos fokú ittasság állapotában levő vádlott minden indok nélkül a neki háttal álló sértettet egy üres borosüveggel fejbeverte, minek következtében az 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az elsőfokú bíróság tévedett a cselekmény minősítését illetően. A vádlott egy magatartással két bűntett törvényi tényállását is megvalósította, mégpedig a garázdaságét és a könnyű testi sértését. így alaki halmazat áll fenn, ez azonban csak látszólagos, mert a fenti bűntetti tényállások a szubszidiaritás viszonyában állanak. Ezt kifejezetten tartalmazza is a garázdaságnak a Btk. 219. §-ában foglalt törvényi meghatározása, mely szerint a garázdaság csak akkor állapítható meg, ha a cselekmény súlyosabb bűntettet nem valósít meg. A bűntettek súlyossága a törvényi büntetési tételben nyilvánul meg. Az adott esetben a könnyű testi sértés a súlyosabb bűntett. A garázdaság alapesete ugyanis 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, míg a cselekmény elkövetését megelőző 5 éven belül súlyos testi sértés miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélt vádlott esetében a visszaesőként elkövetett könnyű testi sértés törvényi büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés. Ezért a fellebbezési bíróság a vádlott cselekményét a Btk. 257. §-a (1) bekezdésének első tételébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő visszaesőként elkövetett könnyű testi sértésnek minősítette (BK 423., BJD 2848). A változott minősítésre figyelemmel mellőzni kellett a súlyosító körülmények köréből azt, hogy a vádlott könnyű testi sértést valósított meg, és hogy testi sértés miatt már szabadságvesztésre volt ítélve, mert éppen ezek a körülmények szolgáltak alapul a minősítés megváltoztatására, súlyosító ellenben a garázda jellegű elkövetés. Ezen túlmenően azonban az alkalmazott büntetés kellően megalapozott, annak enyhítésére törvényes ok nincs. Ezért a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezések alaptalanok. (Pécsi Megyei Bíróság Bf. I. 201/1969. sz.) (6162.) 174